Szünet, próbáljuk meg külön?

Értem. :)

Sajnos az a valószínű a leírtak alapján, hogy érzelmileg ő még nem igazán nőtt föl. Ha nem erőlteted, még lehet hogy fölnő és visszatalál, de légy képes elnézni ezt neki. Ha érdemes lesz rá (ezt nem biztos hogy később is így fogod gondolni).

Viszont Te egyértelműen az ún. Női Csapdában vagy. A nők a férfiben a kontrollképességet keresik (ez a férfias), ennek valamilyen formájához vonzódnak. És a párod kezében bizony ott van a kontroll, és te úgymond be is dőlsz neki. Ez a kontroll az eltávolodásra irányul, de mégiscsak kontroll, így mégiscsak férfias, és Téged vonz, bármilyen ellentmondásos is ez.

Ennél több okosságot nem tudok mondani, hiszen te érzed, hogy mit kell tenni, de az szerintem elmondható, hogy a jövőtök szebb lehet a szüneten keresztül, mint úgy, hogyha erőlteted az együttmaradást. Sajnálom, hogy nem tudtam jó hírrel szolgálni. :-*

Értem..

Ez csak megerősít abban, hogy érzelmileg még éretlen. Persze felnő és beérik majd, és megerősödik, és könnyen lehet hogy egy csodálatos férj lesz majd belőle. De nem elég gyorsan és nem elég hamar ahhoz, hogy melletted válhasson azzá.

Bízz abban, hogy az élet tudja a dolgát, és hogy azzal, hogy elvesztesz valakit, csak ajtó nyílik egy sokkal jobb dologra. Komolyan mondom, nem csak a levegőbe beszélek. Engem is hagyott már el valaki, igaz békességben, és több mint egy évig tartott, mire el tudtam végre engedni. És két évvel később döbbentem rá arra, hogy ha nem hagy el, nem indulok el azon az úton, amin el kellett indulnom. Azzal, hogy elhagyott, egy másik életet kaptam tőle. És ez valószínűleg nem egyedi eset, csak mindössze utólag válik láthatóvá...