Pasik! Ha azt mondjátok egy nőről, hogy nagyon bejön nektek, de nem mernétek vele kezdeni az miért van?

Hát nálam az utóbbi 10 évben volt vagy 8 -10 nő aki örülten tetszett, nagyon bejött, szinte mind hozzámvaló is lett volna, kb 50% esély lett is volna az összejövetelre. Soha egyiket se szólítottam le, vagy ha igen az első leszólítás után hagytam a francba inkább.

NEm viselem el az elutasítást, nem kell ez a szarság. Inkább maradok egyedül a biztonság kedvéért, meg megyek prostizni. Az a biztos státusz. Ott mindig megkapom ,amit kinéztem magamnak. Beteljesülnek a nemi vágyak.

Ellenben, ha úlságosan belekavarodok valakibe érzelmileg, és aztán kiderül,hogy nem lehet az enyém, nem szexelhetek vele mégsem,az egy hatalmas elvonási tűnetet gerjesztene az agyamba. Olyan mint az éhes kutya, aki már rászalad a kajás tálra, de egy kaján pofájú gazdi elszedi előle aztán átviszi a szomszédba. Nekem ez nem kell.

Mi az alapja? Nekem a legjobb nők tetszenek, /mint mindenkinek nyilván/ és természetesen ezek alap,hogy mindig foglaltak, illetve válogatnak. Ez a tény már magában azt sugallja, hogy /áhh, ba szdle, ne foglalkozz vele inkább/ amennyire vonzanak, annyira taszítanak is egyben. Furcsa kettősség.

Köztudott, hogy még a legjobban kinéző embereket is érhetik visszautasítások, így sose tudhatod, hogy kitől fogod kapni. Nem vagyok rossz külsőre, de attól még bpven pofáraeshet az ember, sokminden miatt.

Ha elutasítanak az meg egyet jelent azzal,hogy egy szar hulladék vagy! Ez nekem nem kell.