A párom miért viselkedik így? Miért gondolja, hogy megcsalom

2 éve vagyunk együtt a párommal. Lassan 3 hete lesz, hogy elvetéltem. A párom nagyon jól viselte a helyzetet, támogattuk egymást, sokat beszéltünk erről, sokat segített. A kommunikáció alapból jó volt köztünk. Viszont ezen a héten nagyon bele temetkezett a munkába. Tovább marad a munkahelyén, munkát is haza hoz. Idegesen jön haza, eszik, majd leül folytatni a munkát (mérnök) estig. Későn is fekszik le, reggel nem is találkozunk. Korábban is volt, hogy itthon kellett folytatnia a munkát, de akkor más volt. Most szinte nem is beszélünk. Feszült. Kérdeztem, hogy mi a gond, de annyival letudta, hogy a munka miatt. Kértem, hogy csak 30 percre üljünk le beszélni, de mondta, hogy minél előbb le akarja tudni ezt a megbízást. Elmondtam neki, hogy úgy érzem, elzárkózik előlem, de nemleges választ kaptam. Rákérdeztem, van e valakije, mondja meg, nem fogok vergődni, csak modja el, de erre is nemleges választ kaptam.

Nem is beszélgetünk, az ágy két szélén alszunk, alig látom. Nem olyan most a kapcsolatunk, mint pár héttel ezelőtt. De! Van egy nagyon közeli férfi ismerősöm. Szinte a 'legjobb barátom'. Mindent tudunk a másikről, sokat, 'minőségien' szoktunk beszélgetni. Amióta elvetéltem, nem nagyon tudtam kitenni a lábam a lakásból, mert nagyon véreztem, fájt, be kellett járkálnom a kórházba, így nem nagyon találkoztunk. Gyakran találkoztunk, összeültünk. Eddig a páromnak nem volt a helyzettel problémája, összebarátkoztak, hármasban is eljárkáltunk. Viszont a héten a férfi kétszer is átjött. Beszélgettünk. Addig maradt, míg a párom haza nem jött. Legutóbb, amikor itt volt a férfi, miután ement, a párom ordibált velem, hogy mit képzelek magamról, biztos, megcsaltam. Pedig a párom tudja jól, hogy nem csalnám meg, valamit még képtelen vagyok szexelni.

Mit tudok tenni ebben a helyzetben? Mennyire normális ez?