Hogyan bekuljunk ki a baratnommel?

Sziasztok!

Tegnap este a baratnommel kozosen atolvastuk a Nemzeti Konzultacio pontjait. Tudni kell rolam, hogy en nagyon komolyan veszem az orszagunkat jelenleg fenyegeto problemakat, a baratnomet annyira nem erdekli a tema. O viccesnek tartotta a pontokat, azt mondta, hogy “poenbol” mindegyik alatt az igent fogja beikszelni. Na, en ezt termeszetesen nem tartottam poennak, kicsit hamar elvesztettem a turelmem, megmondtam neki, hogy nagyon orulok, hogy neki ez ilyen vicces, orulok, hogy leszarja mi fog tortenni, remelem azon is igy nevet majd amikor a munkanelkuli migransok gyereke a suliban az allami tamogatasbol vett uj iPhone-nal menozik majd, mig nekunk azon kell aggodnunk honap vegen majd, hogy ha befizetjuk a szamlakat, tud-e meg enni a gyerekunk valamit, esetleg tudunk-e majd neki osszel uj cipot venni, vagy jarhat a lyukasban az esoben.

Erre a baratnom is tamado lett, szerinte hulye vagyok es ezek csak remhirek, en pedig erre sajnos nagyon ocsmany modon agymosott neolibsinek hivtam ot, es mergemben az is kicsuszott a szamon, hogy majd ne nekem sirjon, ha a migransok k**vaja lesz es naponta oten eroszakoljak meg, mert akkor majd en is igy nevetek, mint most o...

Termeszetesen ezeket azota rettenetesen megbantam, de nem tudom, mivel engeszteljem ki, en hajlando vagyok ot tovabbra is elfogadni olyannak, amilyen, eddig is tudtam, hogy ot nem erdeklik a bonyolultabb temak, elvan a maga vilagaban, ugy gondolom ez nem baj, ha egy no annyira nem assa bele magat a politikaba, csak elvesztettem a fejemet tegnap este. Viszont ugy erzem, hogy benne valami most megvaltozott es mar nem ugy nez ram, mint eddig.