Akiknek külföldi ajkú (ukrán/orosz) párjuk van: mennyire nehéz elfogadni/megszokni, hogy (eleinte) egy teljesen idegen másik nyelven beszélhettek csak választottotokkal?

Ugyan nem ukrán vagy orosz a párom, de egyszer sem merült ilyen fel bennem. Mindketten felsőfokon beszélünk angolul, így beszélgetünk. Ami jó ilyenkor, ha nem egymás, hanem egy harmadik nyelven beszéltek ugyanolyan szinten. Mindennapi dolgokról a másik nyelvén is beszélünk, de mélyebb témákról olyan nyelven, amit mind a ketten ugyanúgy értünk.

Mi Magyarországon találkozunk, akkor ő már itt dolgozott. Ő 29, En 25

Nekem a partnereim többsége külföldi volt, szinte kizárólag angolul beszéltem velük (némelyikkel németül ill. svédül keverve, bár az utóbbi kettőt nem beszélem olyan jól, mint az angolt), nekem nem volt/nincs problémám, jó angolos vagyok, közel áll hozzám a nyelv, sőt nekem kényelmesebb és könnyebb is bizonyos dolgokat angolul kifejeznem, ami magyarul túl szentimentálisan hangzik, az angolul könnyebben kibukik belőlem. Ugyanakkor szerintem szexelni se tudnék már magyarul :D Magyarul valahogy olyan "furcsán" hangzanak a "dirty talk" kifejezései, míg angolul semmi gondom velük.

A partnereim egy része sem anyanyelvű angolos volt, de mivel angol nyelvű képzésen tanultak itt, nekik sem volt a nyelvvel semmi gondjuk. Szerintem ilyen esetben fontos azért, hogy tényleg értsétek egymást, nm kell hibátlanul beszélni a nyelvet (ismerek olyan párt, ahol mindkettő elég pocsék angollal nyomja), de képesek legyenek azzal a tudással a dolgaikat megvitatni, és ne az legyen, hogy ahh, inkább nem mondom, mert nehéz összeraknom ezt a mondatot a másik nyelvén.