Kedves hölgyek ! Nők ! Milyen egy idealis romantikus séta ? A párotokkal ? Helyzin... téma ... Nyilvan mindenkinek mas és más... Válaszotokat előre is

Este, csillagos ég alatt, lágyan fúj a kellemes hűs szellő, mely kissé lehűt a forróságban a nyári estéken. Közben egy egy lámpa világítása fénylik vissza a folyó, vagy a tó nyugodt és tiszta tükrében, ahol valahol kirajzolódik benne a Hold és folyamatos beszélgetés közben egy egy pillanatra elcsípem a másik fél tekintetét, közben a környezet és leginkább az én hatásomra, látni lehet egymás szemeiben azt a csillogást, ami olyan gyönyörűvé varázsolja a hangulatot, hogy mind a ketten kicsit halkabban, már már duruzsolva szólnak egymáshoz.....

Vagy a másik:

Csendes téli estén, nagy pejhekben csendben esik a hó... Mikor feltűnik a láthatáron, egyre szaporábbak felém a léptei. Arcán alig észrevehető mosoly ül ki rá, zavarba jön ez végett és minden áron azon van, hogy vissza fogja magát, közben úgy teszek, mintha észre sem vettem volna ezeket és csendben lányos zavaromban egy kis mosoly nekem is kiül az arcomra, de igyekszem takarni előtte. Majd oda ér hozzám, a lámpa halvány fénye alatt egy hosszú ölelés kíséretében köszöntjük egymást és a hó még mindig gyönyörű nagy pelyhekben hull, de nincs még hideg. Beszélgetés közben elindulunk, sétálunk.... Egy tó mellett a lámpa halvány fénye alatt egy padra leülünk és egymással foglalkozunk. Közben látom, hogy egy hópihe megcsillant a haján. Szemeink össze néznek, hosszú percekig néma csend van. Feltűnik, hogy csillog a szeme, mely teljesen elvarázsol. A tó mellett, egy padon ülve az esi hóesésben....

Mind a kettőt átéltem!

Nyári naplementében egy folyó vagy tóparton.

Télen a havas erdőben.