Ha szerelmes belém akkor miért nem lép?

Nagyon bonyolult és kusza a történet. Nagy vonalakban próbálom leírni a sztorit.

Megismerkedtem egy pasival, nagyon jól haladtunk. Éreztem mellette, hogy élek. Felvidít a lénye a rosszabb napokon, illetve minden gondom elillan. Teljesen egymásba szerettünk. Az a mosoly, azok az érintések, csókok stb. biztos tudjátok mire gondolok. Azok a bizonyos pillangók jöttek is, és végre viszonzott volt. Végül ahogy lenni szokott minden ebben az életben, ez is csak egy ideig tartott. Jött a hidegzuhany. A férfinak élettársa van több éve. Teljesen összetörtem. Sírva mondta el, hogy semmi komolyat nem szeretett volna az elején, ezért sem szólt. Most viszont úgy érzi el kell mondania, mert szeret. Könyörgött, hogy ne hagyjam el, ne engedjem el mert úgy érzi belém szeretett teljesen és nagyon fájna neki.

Teljesen kitépte a szívemet úgy éreztem, viszont elengedni is képtelen voltam. Megkértem, hogy ha valóban szeret akkor meg kell mondania a párjának, hogy vége. Mindent mondjon el otthon, és akkor kezdjük elölről tiszta lappal.

Ez az ami nem következett be. Tudom, hogy szeret. Ezt nem lehet megjátszani. Ebben az egyben biztos vagyok. Kérdeztem, hogy miért nem vall színt de csak annyit mondott, hogy idő kell még neki.

Az eszem azt mondja, hogy hagyjam a francba. A szívem meg várna még rá. Nagyon kivagyok lelkileg. Valaki elmagyarázná, hogy mi folyhat itt? Lehet könnyebb lenne döntenem.

28/N 33/F