Milyen volt az első szerelmetek?

Fiatal ártatlan lélek volt, egy tünemény egy szépség, gyönyörű szőke haja volt...

Mostanra egy rib**anc lett..dehát változnak az idők...

Az életben nem voltam szerelmes, kettő alkalommal azt gondoltam, hogy igen, de aztán kiderült, hogy "hát, mégsem".

Külsőre teljesen átlagos személyek voltak, viselkedésre pedig nem teljesen illettek a szabványba, ezért volt mindkét személy szimpatikus. De hogy nekik én miért, az már egy jó kérdés, mert már akkor is psycho voltam.

Tizedikes gimnazista voltam (húha, lassan 10 éve), ő egy osztállyal alattam járt. Teljesen odavoltam érte, szinte fanatikus módon. Lestem a folyosón, a suli honlapján a névsor alapján rákerestem az összes fiúra az osztályában Facebookon, és sikerült 3-ra leszűkíteni a potenciális neveket (végül csak az évkönyvből tudtam meg jóval később, hogy hívják). Írtam neki szerelmes levelet és a barátnőmmel akartam elküldeni neki, mert ugyanarra laktak és néha egy busszal jártak haza. Egyszer majdnem elájultam a gyönyörtől, amikor a helyijáratról előttem szállt le és összeért a kezünk a kapaszkodón. Írtam ki róla kérdést gyakorin, hogy vajon mennyi pénzért állna szóba velem (szexelni nem is kellene), ha ronda vagyok 😂

Közben én magantanuló lettem, ő pedig átment másik suliba, úgyhogy végül is vagy 1,5 évvel később összeszedtem a bátorságom és ráírtam Facebookon. Ingyen szóbaállt velem, de valahogy elmúlt a varázs, egyszerre volt túl sok, hogy testközelben van és mégis túl kevés az ideálképhez, amit dédelgettem róla, szóval megijedtem és meghátráltam.