Legelső szerelmedre ( +3 éves kapcsolatok) még máshogy gondolsz? Jobban megérint ha látod őt? Ha más lánnyal össze házasodik, gyermeke lesz, fáj még neked ha látod?

Annak ellenére hogy ma már nem kellene, (c.gány, tizenévesen jártunk, de ma már örülök hogy nincsenek c.gánygyerekeim)mégsem akarnám látni a gyerekeit meg az idilli vagy nem idilli családját sem, arrol sem akarnék tudni, hogy ne fájjon, ha esetleg meghalt volna.

Valahol még megérintene, hogy akivel kéklagunás gyermeki tiszta szerelmem volt éveken át, és első szexualis kapcsolat stb azt nekem felnőtten ugy kellene viszont látnom, mintha csak vmi parhuzamos vilagban élnénk. Neki van egy élete es nekem egy másik életem, es a kettőnek egymáshoz semmi köze nincs, a korábbi hatalmas filmbeli romeo es juliás szerelem ellenére sem. (Kényszerito körülmények miatt kellett szakítanunk es egyutt sirtunk meg a többi is jött mint a regenyben)

Lehet inkább az fájna, azt szimbolizalná csak, hogy a legnagyobb szerelem is amiben egymásért adnátok az életeteket is, elmulik vagy sz.rt se ér. Akkor mi az hogy nagy ő. Mi az hogy szerelem. Ha a leghatalmasabb is elmulni képes. Ezzel szembesülni nem akarnék. Elég a tudat csak.

Nem, ugyanúgy a múltam része mint minden más abból az időből. Nem szoktam már rá gondolni, mivel vannak közös ismerőseink, néha látok róla fotókat és nagyjából tudom, hogy mi van vele, de így visszagondolva nem is értem, mit ettem rajta anno annyira :D Most boldogabb vagyok a jelenlegi párommal, életemmel, mint vele valaha, szóval nincs is miért szomorkodnom, hogy vége lett.

Pedig akkor azért eléggé padlóra vágott a szakítás, engem a derült égből ért, és nagyon durván megviselt, több év kellett, mire ténylegesen kihevertem.