Milyen egy társfüggő személlyel párkapcsolatban élni?

Társfüggő?

Úgy érted, házasságban, akár 50 éven át, mint anno az emberek nagy százaléka, gyerekeket nevelve, közös célokkal, életvitellel?

Micsoda beteg emberek ezek, phej, ezeknek pszichológushoz kellene járni...

Néha eléggé megterhelő tud lenni.

N

Túl van reagálva ez a téma...

Itt az oldalon mindenki társfüggőként van beállítva, aki párkapcsolatban szeretne élni, heti egynél többször talizni a párjával és mondjuk mindennap beszélni. Van néha itt olyan kérdés, hogy a pasim nem keres napközben, aztán ezek alatt egy csomó komment, hogy mekkora kapcsolatfüggő szar vagy, hogy nem bírsz ki egy napot sem a palid nélkül. Pedig egyáltalán nem normális, ha nem beszélnek a párok, ha szerelmes vagyok, akkor sokat akarok vele beszélni és ez tény.

Akkor beszélhetünk függőségről, ha tényleg csak annyi a lényeg az embernek, hogy legyen mellette valaki abból a nemből, amit szeret, mert ha nincs, akkor életképtelen, szakításkor persze egyből keres is valaki mást, mindegy, hogy kit, vagy már eleve megvolt neki és ő szakított. Ilyennel volt tapasztalatom, és hát vele tényleg szar az élet. Eleve csak azért jött velem össze, mert velem lehetett, másnál nem volt esélye, de utálta az egész személyiségemet, azt, aki vagyok, amilyen vagyok, mindennap bántott miatta. Ha csak annyit akartam, hogy egy veszekedés után hazamennék lenyugodni, akkor beparázott, hogy szingli lesz és elkezdett sírni meg érzelmi zsarolni és mivel férfi és erősebb ezért lefogott tiszta erőből, hogy ne tudjak hazamenni. Szakítást fel se mertem hozni, mert eljátszotta, hogy szívrohama van a metró megállóban. Végül szakítottam vele (apámnak kellett hazavinnie), akkor meg nekem sírt, hogy kell neki valaki és bár utál bulizni azért elmegy hogy legyen csaja, meg hogyha megint vége lenne egy kapcsolatának akkor belehalna, és még tőlem kért tanácsot, hogy hol találhat rendes lányt. Tehát neki nem én kellettem csak az volt fontos neki hogy párkapcsolatban legyen. Mondta is hogy azt hitte azzal hogy beleszerettem egyszer már meg is tarthat és természetesnek vette hogy vagyok neki.