Kissé önkritikus tipus vagyok. Ezt hogyan kezeljem? Vagy még túl korai lenne?

Van egy fiú,aki tetszik.Egy oviba jártunk,és alsóban is egy osztályban voltunk.Aztán a suliváltás(ok) szétszakított(ak) minket.Buszon szoktunk találkozni,és nagyon sokat beszélgetünk.Már tett pár apró "jelet" arra tekintve, hogy talán tetszem neki.Vagyis szerintem.Pl.:átjött hozzánk csak úgy,vagy már kérdezett olyant is,tetszik-e nekem valaki.

Szóval nem tudom,valljak-e neki,mert volt már bnője,és nem szeretném még eyszer átélni azt,amit akkor.

Nem lenne ciki nekem kezdeményezni?Vagy még túl korai?(13 vagyok).Anyával régebben mindig azt beszéltük,h milyen gáz h ilyen idősen van valakinek párja,de most fordult a kocka.Még igazából szépnek sem tartom magam.152 cm,50 kg,vörös hajú,szeplős (nagyooon :((( ),kissé sportos.

Belsőm:Talán kissé domináns vagyok,az az igazság. :)

Eléggé durva zenéket hallgatok,nem ijedek meg a káromkodós zenétől,ha elesek,nem nyüszítek,h:ÚÚÚRISTEN,LETÖRT A KÖRMÖM :o hanem nevetem magamon egy jót,és megnézem,látta-e valaki.Humoros vagyok,beszédes.

Mit tegyek? 13/L