Ki tudnátok ábrándulni belőle a helyemben? (mesélek)

Simán!

Nekem a vonzalomhoz kevés, hogy jól néz ki, nekem az is kell, hogy jó ember legyen, tudjam tisztelni, az értékrendje hasonló legyen az enyémhez (pl. számára is fontos a hűség), és férfiként viselkedjen.

Egy olyan pasi, akit itt vázoltál, nekem max. első pillantásra jönne be.

Ahogy kezded megismerni, úgy taszít téged is egyre jobban, a kérdésed alapján.

Számomra is nagyon illúzióromboló és szomorú dolog, ha az, akit szeretek tisztességtelen velem, nem korrekt, nem becsületes, sunyiskodik, mellébeszél.

Teljesen mindegy, hogy miben (lehet az az exével a hátam mögött folytatott viszony, valami nagy átverés, lehúzás pl. anyagi/gazdasági téren, valami fontos, nyilvánvaló dologban hazugság, eltitkolás, lapítás stb.)

Persze, hogy kiábrándulnék belőle, mert azt a következtetést vonnám le, hogy nagyon mások azok az erkölcsi-értékrendi alapjaink, elvárásaink, amikre lehet építeni egy közös életet, kapcsolatot.

Azt tudom teljes szívemből szeretni, aki tisztel és megbecsül engem- aki nem így tesz, azt nem tudom, legfeljebb tudok hozzá vonzódni szexuálisan vagy ki tudom rá vetíteni azt a vágyamat, hogy jó lenne hozzá tartozni stb., de ez nem szerelem, nem egy jó kapcsolat alapja nálam.

Nem ítélkezem, ha neki így kerek az élete, neki beleférnek ezek a csúsztatások, ki vagyok én, hogy ezért beszólogassak?

Viszont vagyok annyira igényes magammal, szeretem annyira magamat is, hogy nem megyek bele egy olyan kapcsolatba, ahol a számomra alapvető igényeim (kölcsönösség, tisztelet, becsületesség, nyíltság stb.) ennyire nem lennének kielégítve.

Legyen ilyen, menjen Isten hírével és találja meg azt a partnert, akivel tudja ezt az életmódot folytatni- de az nem én leszek :)