Hogy hiányozhat őrülten valaki, akivel még csak egyszer találkoztunk?

az csak egy dolog, hogy ott volt a tali, DE, gondolom sokat beszélgettetek, kezditek megismerni a másikat, és mindehhez érzelmek is párosulnak

miért félsz a saját érzéseidtől?

Én is így érzek most, de, hogy pontosan miért, azt nem tudom.

Talán olyan ez, mint amikor nem tudod miért -főleg ha kedves is-, de egyből nem szimpatikus valaki neked, csak ez a fordítottja.

Például az én esetemben rengeteg vonása van az illetőnek ami alapból zavarna, nála viszont egyszerűen nem tartom fontosnak, nem tudnék haragudni rá, még ha ép velem szemben is gonosz néha. Ha választhatnék az egész napot vele tölteném, de nekem nincs rá lehetőségem, szóval fogalmam sincs mi lehet és mi lehetne, egy ilyen erős vonzódásból.

3#-as volnék, ebben az esetben lenne még egy tanácsom, bár nem tudom a te helyzetedre ez mennyire igaz, de ezt majd te eldöntöd.

Nekem ez a találkozás már több mint egy hónapja volt és én mindig őszinte próbáltam lenni, ezért időközben elmondtam neki (mármint neten), hogy így érzek. Az őszinteség néha elég csúf gyereket szül, ő elkönyvelte magában, hogy ez így nekem akkor rossz (kissé túl szentimentálisan adtam elő, szal az én hibám azt hiszem) és ahelyett, hogy most minden kis alkalmat kihasználva jól érezhetnénk magunkat együtt (saját bevallása szerint benne is megvan ez a vonzódás) az idő / távolság mellett ez miatt még sokkal tartózkodóbb lett.

Szóval ha nem tudod, hogy ő hogy fogadná ezt, ne ronts rá ezzel egyenesen és ne azon gondolkodj miért lehet ez, hanem csak élvezd a társaságát, hogy van egy ember a bolygón a közeledben, akivel ennyire jó:)