Valóban ennyire nehéz manapság ismerkedni, partnert keresni, vagy csak én vagyok peches?

Az sem segít a helyzeten, hogy 51 éves vagy.

Aki szintén partnert keres, bőven talál fiatalabbat, keményebbet.

Nagyon nehéz!

Válás után én több, mint 5 év után találtam rá páromra. 1,5 évig nem ismerkedtem, majd próbálkoztam, próbálkoztam, próbálkoztam. Hol kisebb, hol nagyobb szüneteket tartottam a csalódásokból eredő depresszió közeli melankólia miatt.

Volt aki csupán levelezve hitegetett, persze ez eleinte még reményt adott. Akad olyan, aki egy-két estés kalandod keresett. Más csak valamiféle férfibarátot, hiszen mint kiderült intim kapcsolata senkivel nem volt és nem is akarta. A legnagyobb csalódás egy szimpatikus erdélyi születésű tanárnő volt, aki néhány kellemes randevú és együtt töltött este után elvitt az érettségitalálkozójára, ahol megmutatott, majd másnap szakított is velem, még ott Erdélyben. :-(

Kedves kérdező! Ajánlom próbálj olyan társasági programokat keresni, ahol van esély személyen ismerkedni. Hiszen te még az analóg világból származol, hát használd ki ismereteidet. Vannak olyan ismerkedő közösségek a neten, ahol ilyen programokat szerveznek párkeresőknek! Vagyis a személyes megjelenésen van a hangsúly, nem a kamu profilokon.

Ez szinte sosem könnyű. Nem akarok sablont írni, hogy legyél türelmes, meg járj el olyan körökbe stb.....

5-s jól írta, fontos a kezdeményezőkésség, és arra ne várj, hogy 1-2 hónapon belül már lesz valaki olyan..A kapcsolatokhoz sajnos kell egy kialakulási idő.

Az 51 éves kor nem vészes egyáltalán. Az sem igaz, hogy a legfiatalabbakra mennének. Én 22 éves vagyok, kB a lányoknak a korosztalyomban, mindnek vagy 30-32+ os csavoja van, vagy olyan körökben nézelődik.