Őszintének lenni ismerkedéskor kellemetlen?

A legtöbb ember inkább ferdít, minthogy kimondja az igazat és konfliktusba kerüljön vagy megbántsa a másikat.

Én az őszinteségre szavazok, de nyilván mértékkel. Aki nem tett semmi rosszat.

Egyébként őszintének lenni ismerkedéskor néha egy halálos ítelet az adott kapcsolatra nézve, de az még rosszabb, ha nem vagy az.

Mert rengetegen képtelenek kezelni a visszautasítást.

Amúgy férfi a kérdező, nem nő, szívesen😊

Szerintem bőven elég annyit mondani hogy nem szeretné folytatni mert nem egymást keresitek.

Nem kell belegázolni a másik lelkivilágába azzal hogy elkezded részletezni mi nem tetszik benne. Ennél már csak szó nélkül eltűnni gusztustalanabb.

Én feleslegesnek tartom, hogy 1 vagy 2 randi után elmondja, mi nem tetszik bennem. Például azt mondja, hogy nem tetszik neki, hogy túl csendes vagyok, neki ez így unalmas. Aztán jön egy másik ember, akinek jóformán be nem áll a szája, mindig pörög valami téma a fejében, de szívesen meghallgat és reagál arra, amit mondok neki. Neki pedig tetszeni fog, hogy mellettem kibontakozhat.

Ezer más példát lehet még mondani.

Tudom, sablon kamuduma az, hogy nem volt meg a kémia, de én hiszek a kémia erejében. Abban is hiszek, hogy valóban semmi baj nincs velem, de az emberünk képes volt hosszútávra gondolni egy laza bszás helyett és felmérni, hogy a személyiségünk nem egészítené ki egymást.