Éreztétek már úgy, hogy nagyon hiányzik a szerelem érzése, de köszönitek szépen, nem kértek egy nőből/férfiból sem?

Hiányzott, persze... szerintem mindenki ábrándozik erről. Az utolsó komoly kapcsolat után sokáig ugráltam egyik rövid kapcsolatból a másikba, próbáltam kétségbeesetten kapaszkodni valakibe és elhitettem magammal, hogy megtalálhatom így is a nagy őt. Természetesen nem így lett. Végül egy féléve kb. eldöntöttem, hogy akkor itt most állj és nyugodjunk meg, engedjük el a múltat és rázzuk gatyába önmagunkat.

Ezután nem sokkal jött valaki az életembe, akinek őszintén elmondhattam, hogy félek újra kapcsolatot létesíteni bárkivel is. Aki megértette, segített és támogatott, nem pedig hülyén nézett rám. A szerelemre mindvégig vágytam, egyszerűen csak ott motoszkált bennem, hogy nem vagyok képes ismét elköteleződni.

én, köszönöm szépen, nem kérek egy férfiból sem. néha, egy rövid pillanatra érzem a szerelem hiányát, ezek borzalmas pillanatok, de küzdök ellene. azt hiszem egész jól megy:)

gondolj arra mi is az az ok, amiért nem kérsz a másik nemből és talán, kicsit könnyebb lesz.