Minek kell ahhoz történnie, hogy valaki "megforduljon" és ne értékelje túl a külső szépséget a belsőtől?

Mindenek előtt meg kell lennie a vonzalomnak, amihez az kell, hogy a te ízlésed legyen a lány. Ezért nem jönnek össze szép lányok sem, csúnya - bocsánat, átlagos - pasikkal, mert nem vonzódnak hozzájuk, ennyi.

Ne félj megismerkedni egy olyan lánnyal, aki neked tetszik kinézetre. Sosem tudhatod, hogy ők hogyan értékelnek téged. Senkinek nem kéne így beskatulyáznia magát, hogy csúnya vagy szép. Ez mind relatív. Ha önbizalomhiányod van, akkor tegyél érte, hogy leküzdd. Csináld azt amitől jobban érzi magát a tested. Mert lehet, hogy te - nem akarok vádaskodni ez saját példa, tehát lehet, hogy én - jobban érzem magam attól, hogy csipszet zabbantok a videójáték előtt non stop és kólát tolok hozzá, de attól a testemnek nem lesz jobb és csak egyre nehezebbnek érzem magam és egyre csúnyábbnak. Ezért túrázok, sportolok, iszok egy rahedli vizet, nem sajnálom az időt a szépségápolásra, ami férfiaknál is kötelező és nem meleges.

Nagy vonalakban ennyi jutott eszembe, bocsi ha nem segítettem. :D

Hát ezt nem tudom.

Van 2 ismerősöm, mindegyik középkategóriás. Az egyik 44 éves pasi, a másik 36 éves nő. Mindegyik még mindig ott tart, hogy a nőnek barna hajú, barna szemű, cukipofa fullos pasi kell, aki magas, vékony, és gitározik. A pasi meg pici törékeny, babaarcú nőre ácsingózik. Ezt csinálják évek óta. A nőnek volt 1-2 kapcsolata, de csak pár éjszakás, a pasinak semmi.

Az szerintem nem működik, hogy egyszer csak majd tetszenek neked azok a nők, akik nem is tetszenek. Érted. Az meg butaság, hogy összejönni vkivel aki nem is tetszik, írtad is, nálad sem működött.

A külső egy dolog, de fontos, akárki akármit mond. Mert ugye Quasimodo is jó lelkű volt, de na...

Az viszont működik, ez saját tapasztalat, hogy megfog valakiben valami, olyan a kisugárzása, meg minden, amibe beleszeretsz. És akkor tetszeni fog, szeretni fogod és nem is fogod észrevenni, hogy nem ő az a fajta nő, aki eddig álmaid nője volt.

Bocsi ha összevissza írtam... de érted. :)

Személyes tapasztalatomat tudom megosztani. Fiatalon, amikor még nem volt elegendő önismeretem és kialakult értékrendem, egyes egyedül a külső alapján választottam. Bár nem vagyok tökéletes, mindig is volt annyi önbizalmam és kisugárzásom, hogy a nekem tetsző férfiakat meg tudtam "szerezni". Aztán a kapcsolataimban fokozatosan megtanultam, hogy mire van szükségem és mire nincs. Megtanultam, hogy a vonzó külsőnek egy hosszú távú párkapcsolatban vajmi kevés jelentősége van. Volt Adonisz külsejű pasim: kb. két hét után untam rá a külsejére, mert amikor minden nap láttam, és megvolt az az élmény, hogy meg tudtam szerezni, már nem volt olyan fontos. Ellenben a belső tulajdonságok - ami egy kapcsolat MŰKÖDÉSÉHEZ igazán kell, egyre inkább felértékelődtek. Nem is a kedvesség, meg hasonlók, hanem olyan tényezők, hogy fel tudjak rá nézni, tudjam tisztelni, képes legyen felnőtt módon kezelni a konfliktusokat, közös értékrend, életcélok, stb.

A tapasztalás révén a külső-belső értékek igényének aránya szépen kiegyenlítődött nálam. Továbbra is fontos, hogy külsőleg is vonzódni tudjak a páromhoz, de már egészen más típusú férfiakhoz is tudok vonzódni, mint korábban. Bennem alakult át valami tudat alatt.

Ehhez viszont kellett a párkapcsolati tapasztalat.

Mert pont,hogy nagyon az igények és azt sugárzod magadról,hogy egy pxcsfej vagy?Pardon!De volt már ilyen osztálytársam középsuliban,aki elkezdett ugyan adni a kinézetére,de az alapok szarok voltak,de olyan csajra verte a nemiszervét,akivel örülhet,ha köszönő viszonyt alakít ki.Már csak a bunkósága miatt is.

Amúgy pár csalódás után a legtöbb nőnek mindegy,csak ne csalja meg és legyen normális,az se számít,ha nem az ideáljuk.Szóval még lehet esély arra,hogy egy csinos csaj leadja hozzád az igényeit.