Azért mert nincs barátnöm, miért hiszi elöbb-utóbb minden ismerös-haver csaj hogy akarok töle valamit? Mit tudok még tenni ez ellen?

Ezek a csajok hevesen undorodva tiltakoznak ha valaki azt meri mondani, hogy lehetne köztünk valami vagy csak azt hiszik hogy közünk van egymáshoz. Annyira derogál nekik, hogy bárki azt hiszi, egy ennyire nem jó képü pasihoz közük lenne. Sértve érzik magukat a feltételezéstöl. Amúgy van amelyik jónak mondott csaj, de van több aki évek óta nem talál pasit magának.

Volt hogy az egyik kitalálta ezt hogy én beleszerettem biztosan, ezt elmondta másoknak is, a pletyka meg úgy jött vissza hogy egymásra találtunk. Vicc, de ezt mások tök pozitívan mondták, erre a csaj meg akart verettetni a kigyúrt ismerösével (szerencsére nem lett semmi belöle). Mert azt hitte hogy én mondok olyasmiket ami erre enged másokat következtetni és sértette hogy velem hozzák romantikus összefüggésbe. Elötte meg igazi jó barátságba voltunk, sokat segítettünk egymásnak, meg hasonlók.

Szóval ilyesmik vannak, pedig tényleg nem próbálkozom egyáltalán! Söt! A sok visszautasítás után már valahogy nem is nézek úgy a nökre mint lehetséges pár, rögtön a barátot látom bennük. Sajnos amikor több ilyen csaj összejön egymást belelovallják hogy múltkor furcsán néztem rá, aztán a másik rátesz "most hogy mondod rám is úgy nézett" és kihozzák hogy én egyszerre akár ötükbe is szerelmes vagyok. Utána meg ellenem fordulnak.

Az egyik egyszer részegen kifejtette hogy bárcsak találna egy olyan pasit mint én, csak elönyös külsövel. Szóval kb. ez az egésznek az alapja.

Volt olyan is, hogy az utcán mentem egy barát csajjal, a munkatársai megláttak minket és úgy kellett mennünk hogy összefussunk velük, ahol ki tudta fejteni hogy én csak egy haverja vagyok semmi más.

Ez a baj igazából ...