A gyerekek kedvéért nem váltál el, de nagyon nehéz volt tűrni évtizedeken keresztül?

Soha nem ertettem ezt a gyerek kedveert nem elvalast. 14 evesen valtak el a szuleim. Amig egyutt voltak rossz volt mert lattam hogy nem szeretik egymast es mindig rajtam volt levezetve a duh (persze nem tudatosan).

Miota elvaltak sokkal jobb

Nem a gyerek miatt maradtam még pár évet a házasságomban, hanem mert reménykedtem abban, hogy meg lehet javítani. Nem lehetett, mert csak én tettem érte, az exem nem.

Pár év bőven elég volt ahhoz, hogy pánikbeteg legyek, aztán kialakult egy súlyos, életveszélyes gyulladás a szervezetemben, több műtét hozott helyre.

Ekkor már kénytelen voltam szembesülni vele, hogy nem mehet így tovább, mert rámegyek. Nem csak én: a gyerek is, ugyanis neki a lehető legrosszabb helyzet volt egy megkeseredett anyával, elhidegült házasságban élni. Ezzel már akkor is tisztában voltam, az exem hivatkozott arra, hogy a gyerek miatt kellene együtt maradni, de én folyamatosan mondogattam, hogy a gyerek érdeke az, hogy a szülei kiegyensúlyozottak legyenek, és harmonikus kapcsolati mintát lásson. Csak akkor érdemes a gyerek miatt házasságban maradni, ha ez elég motiváló mindkét fél számára, hogy megjavítsák a házasságot, de rossz házasságot gyerek miatt fenntartani ostobaság.

4 éve elváltam. Beletelt egy kis időbe, amíg újra magamra találtam, pszichológushoz is jártam a depresszióm és a pánik miatt, de aztán teljesen megváltozott az életem, lett új, harmonikus párkapcsolatom. És a gyerekemmel szuperjó lett a kapcsolat, sokkal jobb anya vagyok azóta, amióta a saját életem rendben van. Türelmesebb, megértőbb, elfogadóbb vagyok vele is, ami az élet minden területén megnyilvánul nála. Egészséges önértékelése lett, motivált, boldog, kiegyensúlyozott. (Amíg rossz volt a házasságom, ez nem így volt.)

Szóval pont a gyerek kedvéért érdemes kilépni a sz..r kapcsolatból, ha magadért nem megy!

Hozzatok rendbe a hazassagot

Meg kell probalni ugy konnyeb lesz