Egy kalap alá vehető-e a fogyáshoz ill. a cigarettáról való leszokáshoz szükséges akaraterő és kitartás?

Nem értem hogy fogyókúrázni miért lenne olyan nagyon sokkal nehezebb? Nem kell koplalni, csak egészséges ételeket enni, és utánanézni hogy mit mikor. Plusz sportolni kell, ami igen, kifárasztja az embert, és lehet hogy sokaknak több kedve van feküdni, de ez nem nehéz, mármint nem olyan értelemben. Lehet hogy hetente előfordul 1-2 nap amikor valami miatt nem jól étkezel, nem sikerül az edzés, akármi, de mind csak elhatározás kérdése. Cigiről leszokni meg csak úgy lehet, ha valaki leteszi, és onnantól kezdve nem gyújt rá. Pótcselekvés az egész, ha hozzászoktatja magát hogy mindig amikor rágyújtott, ahelyett eszik valami gyümölcsöt, bekap egy rágót, vagy akármi, hamar megoldható a dolog...

Mind a kettőhöz 1 valami kell: Felismerni, hogy ez így nem jó neked, viszont jobb lesz, ha változtatsz rajta.

17:13-nek

Ha valaki elhízott, akkor az életmódjával van gond, vagy túl sokat eszik és/vagy a kedvenc kajái túl hízlalóak, vagy sokkal kevesebbet mozog a kelleténél. Mert ez az életmód kényelmes és jó neki, ezt jutalmazza az agya (pl a csokit endorfinnal). Könnyű azt mondani valakinek, aki egy egészségtelen életmód szenvedélybetege (mert ez a helyzet a kövéreknél!) hogy csak akarni kell, csak több mozgás, aktív életvitel, egészséges táplálkozás és mértékletesség. Csinálni, betartani, élethosszan azért olyasmi, amibe a legtöbb elhízottnak beletörik a bicskája.

Cigiről oké, hogy le kell tenni és soha többé nem gyújtani rá, de a túlsúlyosoknak is le kell mondaniuk egy csomó ételről, amit valószínűleg amúgy szeretnek, hiszen a kövérségük azt bizonyítja, hogy a mértékletesség erénye hiányzik náluk. :)

Plusz egy exdohányosok többsége, miután leszoktak, nem sóvárognak a cigi után, sokan végleg megundorodnak tőle. A sikeresen lefogyottak nagyrészében viszont örökre ott marad a sóvárgás a magas kalóriák után, erre van ugyanis programozva az agyunk.