Megszeressem még jpbban magam, vagy fogyjak le?

Ezt bizony Neked kell eldöntened...

Nekem sosem volt ilyen, sosem tetszettem magamnak, mindig kövérebb voltam, mint kellett volna. Éppcsak a külsőm eléggé minimálisan érdekel. Épphogy idősebben tartom fontosabbnak, hogy az ember optimális súlyú legyen, elkezdjen edzeni s egészségesebben élni, ha már addig nem. Sokkal karcsúbb és erősebb akarok lenni 40, mint 20 évesen, de ez 60-ra is igaz. Ez elég reálisnak tűnik, van hova fejlődni a 20 éves állapotomból, akkor nem csináltam semmi különöset és a családom genetikailag nehezen öregszik :). De azért kell, hogy hozzátegyem én is, amit tudok.

S most még rendben lehet a súlyod valamelyest, ha meggyőzöd a belső hangot, hogy nincs igaza, legyen, de arra vigyázz, hogy tovább már ne hízz.

Az, hogy nem vagy 20 éves, nem tudom, mit számít eme témában, az ember öregen se hízzon el, Te pedig még amúgyis fiatal vagy.

Inkább próbálj meg lefogyni.

Ha az egészségügyi kockázatokat nem nézzük, csak a külalakot, akkor sem néz ki olyan jól a jobb oldali nő, bocsi...

Ha vékony leszel, bármit felvehetsz, sokkal jobban fog állni minden ruha.

"mégis néha bekapcsol valami az agyamban és azt hajtogatja h te akkor is csak úgy leszel szép ha"

A mai társadalomban van egy meghatározó nőgyűlölő irányzat, ami el akar titeket pusztítani, de a lehető legtöbb szenvedés árán. Így viszonylag hatékonyan elérik, hogy a nők lelkileg betegek legyenek, ne tudják elfogadni magukat, gyakorlatilag magatokat emésztitek fel, lassabbam mint más halálnem, lassabban mint egy rákbetegség.. megmérgeződtök.

Ez van most veled, mert semmit sem teszel ellene, viszont az ártó hatás téged sem kerül el, mégis miért kerülne? Téged családanyaként, ugyan úgy gyűlölnek (hagyjuk hogy kik) mint más nőket, tehát ajánlom komolyan kezdj el odafigyelni a lelki és a testi egészségedre is. Ebben bizonyos tanácsaim nekem is vannak, amennyiben érdekel.

Ha megfelelően táplálkozol és edzel, sikeresen lenyugtatod a lelkedet, akkor el fognak múlni az ilyen furi gondolataid is és persze fizikailag is egészséges leszel, semmi probléma nem lesz a testsúlyoddal, azt elég könnyű beállítani a természetes és egészséges szintre, igazából nem kellene gondolkodni rajta.

Csak utalok rá, hogy az egyik módszer pont az, hogy egy káros életmódot és táplálkozásmódot kényszerítenek rád, ez nyilván nyomot hagy a testeden, Te pedig elkezded kritizálni magad vagy azzal foglalkozol hogy elfogadd az esetlegesen nem egészséges állapotodat (sok nőnél kisebb/nagyobb túlsúly).

Ahelyett hogy egészséges testet (és pszichét) érnél el. Érthető mi a különbség, miről beszélek, mit javaslok én? Ne kritizálni akard magad és ne is megszeretni a mostani állapotot, hanem törekedj arra ami jó és egészséges. Akkor a tested is egészséges lesz :)

Ezt tényleg neked kell érezni! Ahogy olvaslak, szerintem felemás érzéseid vannak ezzel kapcsolatban.

Neked tetszik is, meg nem is, de viszont a férjednek is azért megakarsz felelni valamilyen szinten. Ez érthető.

Hiszen, ha egy nő fogy, akkor nyilván a melle, popsija is kisebb lesz. Ez pedig nem a legjobb a férjeknek. (meg nekünk, nőknek sem)

Hiába hangoztatja sok férfi, hogy hát "Az se baj, ha kicsi a melle, áááh, egyáltalán nem zavar, tökéletes, a lapos popsija is nagyszerű" - Azért még is csak élvezetesebb palacsinta helyett egy körtét fogdosni, mondjuk.

Ezek tények. Persze ha érzelmi síkon közelítjük meg a dolgot, akkor nem eszerint vélekedünk, hanem az érzéseink formálják át a dolgokat, úgy hogy tökéletessé váljon. Még ha nem is az.

3 gyerek után szerintem tök jó, hogy nem híztál el hordó szélességben.. :)

Nem biztos, hogy jó lenne visszakapnod a régi tested, de ezt Te érzed. -5kg-ot ha esetleg ledobnál, akkor lehet, hogy megnyugodnál. És úgy még mindig lenne a férjed számára fognivaló. :)

Nem a papír mutatja meg, hány éves vagy, hanem a lelkivilágod. :)

Abban egyetértek rosszkislánnyal, hogy könnyen lehet, hogy az lenne az igazi, ha a kérdező fogyna, de csak pár kilót :)

Az viszont nem tény, hogy fogyáskor a mellből is megy le és a férfiaknak a nagyobb mell a jobb. Általában igaz, de vannak kivételek. Az én mellbőségem semmit se változott, amikor 12 kilót fogytam, pedig Isten látja lelkemet, igazán nem bántam volna (nem túl nagy a mellem, de épp elég nagy ahhoz, hogy beleférjen egy kis csökkenés). A párom pedig pont a kis (nem nulla, kis) melleket szereti jobban, bár ez sosem látszik a viselkedésén :D

Viszont a kérdező leírása alapján az ő melle kisebb lenne, pedig a férjének így jobban tetszik. Úgyhogy ha fogy vagy formásodik is, jobb, ha nem a régi alakját éri el, főleg, hogy nem is zavarják olyan nagyon a plusz kilók. A kis belső hang örüljön pár kiló fogyásnak és mindenki jól jár :)

Persze, hogy vannak kivételek. :) Én csak általánosságban beszéltem erről.

Éppen tegnap este volt egy kis civakodás egy hozzám közel álló férfivel erről a témáról :D

Neki 'nem a méret a lényeg', de eddig mindig khm.. hát.. nagy mellű barátnőjei voltak. Véletlenül..

De szerintem az a fontos, hogy arányos legyen a testéhez képest, nem kell annyira nagynak lenni.. ha kisebb, akkor is lehet szép formás. :)

Az meg hogy ki honnan, és milyen mértékben fogy.. alkati kérdés. Akkor Neked szerencséd van. :)

Amelyik pasi meg csak ezeket a méreteket nézi, és nem azt, ami belül van, akkor mehet oda, ahova a két hetes párizsi szokott :)