Ti koplaltatok már?

Aha, egyszer kíváncsiságból böjtöltem pár napot, egyszer pedig pénztelenségből ettem durván keveset 11 napig. Nem igazán fogytam egyik esetben sem, víz persze ment le.

A párom fogyott le koplalással (valami 7 hét alatt tizenpár kilót, kövérből karcsúvá alakult és soha többé nem hízta vissza, bár jó ideig vigyáznia kellett), de ezzel együtt nem szoktam ajánlani senkinek. Személy szerint (azon túl, hogy nálam nem jönne be, a testem imád súlyt tartani, s nagyon lelkesen adja az éhségjeleket, ha valamiért nem eszem) igencsak aggódnék az izmaim miatt (pedig nincs sok. épp azért :D), megfelelő fehérjebevitel mellett is, az extrém kalóriadeficit miatt. Miért nem lehet normálisan fogyni? Főleg annak, aki nem is kövér, max. van pár fölös kilója? Addig se néz ki rosszul, amíg fogy, gondolom, nem kergeti a tatár vagy más, hogy fogyjon le azonnal... S koplalással sem lehet hipphopp lefogyni, a test zsírbontásának is megvan a maga sebessége. Viszont jó esély van a gyengeségre, rossz közérzetre, a már említett izomveszteségre, azonkívül némi anyagcserelassulásra... Most ezeket bevállalni, hogy pár héttel hamarabb fogyjunk le, amennyiben szerencsések vagyunk...

Én több hónapon keresztül csináltam azt, hogy hétköznap nem ettem egáltalán semmit, (csak vizet ittam és rágóztam), hétvégén viszont csomót zabáltam. De még a hétvégi zabalás ellenére is sokat fogytam, mert 5 nap nem evéssel elég sokat lehet.

Viszont a hétvégék szörnyűek voltak, ha nem zabáltam volna, hanem rendes mennyiséget ettem volna, akkor is nagyon rosszul lettem volna, mert a gyomrom 5 nap alatt eléggé összezyűkölt és elszokott a kajától. Így aztán hétvégén mindig nagyon rosszul voltam, hányingerem volt, fájt a hasam.. Viszont mégis zabáltam, mert 5 nap nem evés után nem bírtam abbahagyni az evést.

A koplalás is nagyon nehéz, nekme csak azért ment, mert reggeltől estig az egyetemen voltam, nem vittem magammal kaját meg pénzt se, így semmiképpen se lett volna lehetőségem enni. Este meg amikor hazaértem már csak kis időt kellett kibírni aztán mentem aludni.

Volt amikor 7 napig is kibírtam kaja nélkül, de az már nagyon durva, akkor a végén már menni is alig bírtam. Meg a koplalástól mindig fura íz volt a számban, emiatt is rágóztam mindog.

És folyton csak a kája bírtam gondolni, csomót nézegettem neten sütikről képet meg álmodoztam hogy milyen jó lesz végre csokit enni meg ilyenek.

Hosszútávon ettől egyáltlaán nem fogytam, ezt egy éve csináltam és azóta már újra ugyanannyi kg vagyok mint voltam, szóval feljöttek az elvesztett kilók.

Ezen kívül nem lett szép a testem, mert hiába voltam vékony, nem lett feszes a bőröm mivel nem sportoltam, ugye nem is lett volna erőm rá.

Hát én nem ilyen durván, mint az előttem szólók, de "kitartóbban": kb. fél éven keresztül olyan napi 5-600 kalóriát ettem, lement 15 kiló.

Most napi 8-900 között eszem, és sajnos 2-3 kiló vissza is jött, amit egyszerűen nem tudok leadni azóta. :( Viszont több nem, szóval még mindig ég és föld a különbség ahhoz képest, amilyen voltam. De a feljött kilók akkor is zavarnak. :(

Érdekes módon, most már nem bírom azt, amit fél évig csináltam. Ha nem eszem legalább 800 kalóriát (minden nap eldöntöm, hogy nem fogok!), akkor egész egyszerűen rosszul leszek...

#4: Hónapokig azért durva s ilyen stílusban sosem láttam még... De ez a csak ételre tudsz gondolni, az megvolt a 4,5 nap böjtöm vége felé :) Poénos volt, nem bántam meg, sétakor egyfajta szürreális világban mozogtam, kicsit mint a részegség... S iszonyúan ételre kattantak voltak a gondolataim. Hogy voltam képes nem enni? Igen kíváncsi és elszánt lehettem, ráadásul a teljes koplalásban logikus, hogy kikapcsol vagy minimalizálódik az éhségérzet. Legalábbis egy időre, normális test azért egy ponton oldalba rúgja az embert... Én is éhes lettem a kitűzött időpont előtt fél nappal, akkor ettem is.

Szerintem az időszakos böjt sokkal jobb. Amikor van egy pár órás ablak a napban, amikor eszünk. Ha rendesen csináljuk, ez ötvözi a megfelelő tápanyagbevitelt a "hosszú" nem evés inzulinszintet békén hagyó hatásával. De ezt is csak annak ajánlom, akinek ez fizikailag is jó és élvezi is. Számomra most ez tűnik az ideális életmódnak, kényelmes, egész nap jóllakott vagyok kevesebb kalóriával, mint amit korábban bírtam (1600 kalóriát eszem, ami nálam bámulatosan kevés)... Nekem mennyiség kell, de jóllakva sokáig nem éhezem meg, s a napi első étkezésemig, bármikor legyen is az, nem vagyok különösebben éhes. Na, az ilyeneknek ez ideális. Bár bizonyára nem mindegy, mit eszik az ember, én zsír alapú táplálkozást folytatok, ami egyszerre igen laktató és viszonylag kis térfogatba tudom belepakolni a kalóriamennyiségem zömét (azt hiszem, nem valami nagy a gyomrom). Plusz ízletes és nem is olyan drága.

#6: Ez tipikus... A párom sem tudta tartani a minimumsúlyát szédülés nélkül. Nekem is mindig feljön egy pici, ha elkezdek stagnálni. Úgy látszik, ez ilyen.

De ha szénhidrátosabb étrendre vált az ember, akkor logika is jócskán lehet benne, a glikogénraktárak vizet kötnek meg, nem is keveset.

Huh, ez nagyon tudományos volt. :) De igazad van, biztos.

Sajnos én azt érzem, hogy akármilyen butaság, nekem az a 2-3 kiló kellene a boldogságomhoz. :(

Életemben nem éreztem magam olyan csinosnak, mint akkor. Mások szerint semmi különbség nem látszik, de én ezt nem hiszem el. Én látom magamon. Nagyon is. :(