Mi az ami túl lendit titeket a holtponton?

Én is eléggé kialvatlan vagyok, és szintén türelmetlen, aztán mindig elszégyellem magam, most is például felébredt, tisztába tétel, evés, erre mikor tenném le aludni, bukott egy óriásit, így átöltöztetés, lepedő csere... Nehezen bírom már én is.

Nekem csak az lebeg a szemem előtt, hogy nem tart örökké, mert nőnek.

Eközben meg amiatt is szarul érzem magam, hogy nem tudom 100%-osan megélni a pillanatokat, mert mindig van valami, pl rohadt fáradt vagyok.😟

Ne haragudj kérdező, de vissza kéne venni az irányítást. Mi az, hogy rohangászni kezdett éjszaka? Egy komplett alvászavaros nemzedék nő fel, mert a gyerekek nincsenek nevelve, mert jaj sírni fog. A gyerekek sok mindenért sírnak. Ha látja, hogy főzöl és kéri a konyhakést odaadod? Nem (remélem). Sírni fog? Igen. Életre szóló lelki sebe lesz emiatt? Nem.

Ne hagyd rohangászni, éjszaka , este a lefekvés után. Akkor se, ha sír miatta.

Esti fürdés és szopi után már ne engedd rohangálni. Azért ébred fel 1 óra után, mert az idegrendszere túl van terhelve, nem bír lenyugodni, pihenni.

Szüksége van alvásra, pihenésre (és neked is) csak ő nem tudja, hogy hangolódjon rá. Fürdés és szopi után hűvös, sötét szobában mesélj neki, vagy hallgassatok halk zenét. Vedd ölbe, öleld át hogy ne tudjon rohangászni, de fészkelődni se. Simogasd a homlokát az orrcsont felé. Attól sok gyerek megnyugszik. Az első pár nap tiltakozni fog (sírni) sőt ugyanúgy ébredni, hiszen az idegrendszere azt szokta meg. Ha kitartó vagy legalább egy hétig, nagyon sokat fog javulni a helyzet

Nem értek egyet azzal, hogy ne hagyjam rohangálni meg játszani fürdés után.

Nálunk is ez van, még felpörör, ha altatni próbálom sír, menne tovább, nem marad egyhelyben. Sokkal egyszerűbb ha fél órát rohangál, elfárad és magától kéri az altatást.

A kérdésre visszatérve én heti 2x elmegyek 1órát tornázni. Nem volt egyszerű, volt, hogy végigordította a távollétemet, meg belealudt az ordításba de egyszerűen KELL az énidő. Amint kiteszem a lábam a kapun, nem gondolok rá. Ott van vele az apja/mama/bátyám teljesen mindegy. Tudom, hogy jó kezekben van, baja nem lehet. Ahogy nőtt, megtanulta, hogy ha anya felveszi az edzős cuccot akkor megy el, szépen elmondom neki, hogy nemsokára jövök, köszönök.

Nekem az is segített, hogy anyukákkal elkezdtem beszélgetni akiknek hasonló korú a gyereke. Kiderült, hogy a problémáimmal nem vagyok egyedül, más gyerekkel más a gond és mindent meg lehet oldalni, más nem az idővel. Összejárunk, a gyerekek játszanak, mi meg kibeszéljük magunkból a dolgokat.

Nekem a gyógytea segít. Már vérnyomás problémáim voltak a kimerültségtől. Akkor mondta a háziorvos, hogy próbáljak meg valami nyugtató teát.

Nálam az volt a baj, hogy 2 ébredés között nagyon nehezen aludtam vissza, akkor is felületesen aludtam.

Mióta iszom a teát, sokkal jobban alszom. Nem alszunk többet így se, de az a kevés legalább jó minőségű.

Amikor borzasztóan fáradt voltam, ittam egyet délelőtt is, és amikor a pici elaludt, lefeküdtem én is.

Muszáj volt. A férjem is mondta, hogy hagyjak mindent úgy, ahogy van, majd meg lesz csinálva, csak pihenjek. :)

Mennyi idős? Enni kel fel vagy csak felébred és nem alszik egyedül vissza?

Az én lányomnak is 4 hónaposan romlott el az alvása (alvási regresszió) aztán valamivel jobb lett, de még úgy is rossz volt, kb óránként max 2 óránként kelt. Teljesen rányomta a bélyeget a nappalokra, mert türelmetlen voltam, fáradt voltam, nem éreztem úgy, hogy rendesen tudnék vele foglalkozni. Szóval 6 hónapos korában nem bírtuk tovább, se én se a férjem, mert sokszor ő kelt hozzá, illetve amikor sírt mindig mindketten felébredtünk rá.

Nem akartuk sírni hagyni, ezért mindig felvettük, de csak megnyugtattuk és ébren visszatettük az ágyba és vártuk, hogy elaltassa saját magát. Az első pár hét szörnyű volt, még rosszabb, mint előtte, de meghozta az eredményt és azóta többnyire vissza alszik egyedül amikor felébred. Ami még sokat segített, hogy a reggeli-ebéd-vacsora teljesen ki lett váltva, tízórai és uzsonna igény szerint. Mostmár csak fogzós időszakban kell felkelni hozzá (10 hónapos).

Én fiam alvása is egy kalap fos volt, és nem azért, mert nem próbáltam ráerőltetni egy szigorú napirendet. Csak akinek még nem volt ilyen gyereke, az el nem bírja képzelni, hogy ez milyen a gyakorlatban. Már csak az, hogy nem aludtál megfelelően majdnem egy éve, és az agyad nem működik, tehát nem vagy képes higgadt angyal arccal viszonyulni minden irritáló gyerek dologhoz és apróságok se tűnnek fel, ami kipihent állapotodban, pláne kívülről simán egyértelmű.

Nálunk amúgy több apróság segített. Egyrészt az, hogy 1 évesen elkezdett 3 órákat is egyben aludni. Másrészt az, hogy elfogadtam, hogy pacsirta típus és ő 5kor kel. A saját bioritmusának megfelelően kezdtük az esti rutint, sokkal korábban és így könnyebben beállt nála, hogy este hamar elaludjon. Ez persze nekem nem vigasz, én hiába próbálok vele együtt este lefeküdni, nem tudok olyan hamar elaludni, de jelentősen javult az én közérzetem is, amióta inkább 19-05 között próbálunk aludni.

Harmadrészt altatások előtt már nincs pörgetés. A rohangálás az pörgető játék, ha nagyon nem bír nyugton maradni, előbb rohangáljon, utána vacsi-fürdés stb. Nálunk még beváltak az esti mesék, mutogatós könyvek (keresni kell a képen bizonyos dolgokat), plüssök alváshoz készítése, este kádban nem fejen pörgés, hanem kishajók beúsznak a dokkba, lemossák őket a dolgozók (duplo babák), aztán leparkolnak, ilyenek. A lényeg, hogy a vacsitól kezdve minden tevékenység arról szól, hogy mindenki készül aludni, pihenni. Ez segít neki is fejben rákészülni. Már kis kortól kezdheted, mert már az egész picik is értik.

Kitartást, idővel javul, és nem te csinálod rosszul, vannak ilyen gyerekek.