Rögtön fogadtatok család tagokat, ahogy haza jöttetek a kórházból a babával? Mi úgy beszéltük a férjemmel hogy 3 napig szeretnénk csak 3asban lenni kicsit nyugton lenni a kórházi napok után.

Nem. Kórházba sem engedtem senkit a férjemen kívűl egyiknél sem.

Hazatérve szintén. Nem a fertőzés miatt elsősorban, hanem mert a hátam közepére nem hiányzott friss császárosan senki se a nyakamra. Most is így lesz a harmadik császárnál.

Először, én is így gondolkodtam, mint te.

Aztán, időközben édesapám váratlanul elment.

Bármit megadnék, ha láthatta volna még az unokáját.

Sosem tudhatjuk, hogy mit hoz a jövő.

Néha, a túlzott óvatosság, a legszebb pillanatokat is tönkreteheti.

Már a korhazba is jött anya, apa, nevelőapám, tesóm, anyósomék. Miután hazajöttünk a mamám, apukám és a felesége, és barátok is, anyukam velünk volt az első heten segíteni.

De hiszem, hogy mindenkinek magának kell eldonteni mit szeretne. Ha ti kettesben szeretnetek lenni, szerintem azzal sincs gond. En nagyon örültem mindenkinek.

Nekünk az étel nagy segítség volt. A nagyszülők a kórházban látták, majd 1hétig nem is jöttek be, csak a kaját elhozták.

A vírus miatt amúgyse mertünk senkit fogadni.

Az első babánàl az anyukám meg a nővérem bejöttek a kórházba. Nagyon megterhelő volt nekem, nekik nyilván élmény. Itthon a 3. és 6. napon jött, egyiken az egyikük, aztán a másikuk, utána legközelebb pár hét múlva volt velük találkozó.

Ez a 3. és 6. nap is nekem teher volt, csak nem akartam tahó lenni.

Most 2 hétig a járvány miatt semmi (Anyu nem jár sehova de mi hazahozhatjuk a kórházból), utána tervezem őket egy rövid látogatásra meghívni. Karácsonykor elvileg adnánk is nagycsaládos vendégséget már (kb 5 hetes lesz addigra) meg mennénk is, de a járvány ezt keresztülhúzhatja.

Nem akartuk de mégis jött mindneki. Nekem is jó lett volna pihenni de nem lehetett. Elhiszem, hogy várták már de gondolhatták, hogy semmit nem aludtunk a kórházban 48 óra alatt.

Az meg a halálom, hogy éhes a baba és bámulják ahogy cicizik, persze a hölgy rokonokra gondolok.