Én vagyok az egyetlen aki nem szívesen megy baba mama klubba?

A 26-os kérdező vagy nagyon fiatal még,és nem nőttek el egymástól a barátokkal (élethelyzet,stb) vagy nem költözött soha/ max egy 50 km-s sugarú körben,vagy piszok szerencsés.Egyikkel sincs baj.

Mi az ország két végéből vagyunk a férjemmel,én felnőtt életem során legalább tízszer koltoztem,legutóbb két éve,és valószínűleg ez lesz már a végleges. Nem eresztettem még gyökeret. De ha egy helyben laktamvolna a is,a régi barátnők elkoptak. Én is,sokan közülük ők is,laktunk külföldön,más más ideig,más más helyen,sőt országban. Van,aki eldiplomazott,van aki nem,van aki férjhez ment,van aki nem,van akinek már rég gyerekek vannak,van akinek még mindig nincs és nem is akar (én 38 vagyok már). A felnőttkori barátságok már nem ugyanolyanok,a legegyszerűbb oka talán az,hogy mindenkinek a saját családja már az első,és ez jól is van így. Továbbá mindenkinek más a start és a nevezetes,a családi háttér sajnos nagyon meghatározza milyen emberek ekszunk és kikkel baratkozunk. Én mondjuk mérgező családból származom,és soha nem tudtam feloldódni egy viszonylag normális családból származó egyénnel,és ők is így vannak velem,egyszerűen nem értenek meg. Nem azért mert enzezt az örökséget vinnem tovább,már letettem,fene tudja miért,de talán annyira más a rezonanciank...kezdek elkablnyarodni nagyon.

Szeretnék mondjuk egy két jó barátnőt magamnak,de egyrészt jelen állapotomban képtelen vagyok egy komoly barátságra (egy igazi barátság komoly figyelem, elköteleződés),másrészt S fent említett okok miatt én nem is iagzaban hiszek a felnőttkori barátságban. Továbbá sajnos a felszínes kapcsolatokat nem nekem találták ki,nem bírom a small talkot.

33. Semmi rosszat nem feltételeztem mögötte :)

Nehéz ezt úgy átadni hogy érthető legyen,de örülök,hogy a valaszommal nagyjából sikerült.