Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Babák » Más féléves babája is így...

Más féléves babája is így viselkedik?

Figyelt kérdés
Kisfiam nagyon anyás. Csak ezzel tudom magyarázni, mert szeparációs szorongásnak még korai. Mi együtt alszunk. Éjjel többször érzem, hogy keres a kezeivel. Meg is talál, és nyugodtan alszik tovább. De napközben is tart ellenőrző ébredéseket. Odamegyek hozzá, megérintem, és már alszik is. De ha nem lát, vagy érez, akkor felkel. Tegnap elmentem moziba barátnőmmel. Még soha nem voltam sehol; maximum receptet íratni, vagy orvosnál, addig apukája vigyázott rá. A tegnapi mozizásba becsúszott egy etetés is. Evett egy kicsit, de az adagja felét sem. Amikor hazaértem mondták, hogy végig nyűgösködött, sírt. (párom és az ő anyukája is itt volt vele). Nem tudták elaltatni. Amint meglátott mosolygott, nevetett, minden baja elszállt. És lefeküdtünk aludni. Azonnal elaludt. Örülök neki, hogy ilyen ragaszkodó; de most szeretnék elkezdeni lejárni fitneszezni egy kicsit, hogy újra formába hozzam magam. Hogy lehet hozzászoktatni ahhoz, hogy pár órát nélkülem is eltöltsön nyugodtan?
2010. nov. 25. 11:27
 1/4 anonim ***** válasza:

Szia! Az én kisfiam egy picit idősebb, ma tölti a 7. hónapot. Nálunk is hasonló a helyzet, bár én a kezdetektől próbáltam apát, tesót, nagymamákat a közelben tartani, hogy foglalkozzanak vele, beszélgessenek neki. Még én se bíztam 2 nappal ezelőttig senkire sem a gyerkőcöt, de végre el tudtam menni kicsit dumcsizni a barátnőkkel, gondoltam, ez már rám férne. Egészen addig nem volt gond, amíg elvoltam (kb. 2 óra - folyamatosan új dolgokat mutogattak neki), de amikor megjöttem, az első önkéntelen mosoly és szemfelcsillanás után Ő nem hogy örült volna, hanem mint aki most eszmél rá, hogy nem voltam otthon, akkor kezdett el sírni. Jó pár percig "panaszkodott", meg bújt hozzám, nagyon nehezen nyugodott meg.

Nálunk a figyelemelterelés bevált, tényleg észre sem vette, hogy nem vagyok ott az alatt az idő alatt.

2010. nov. 25. 11:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/4 anonim ***** válasza:

Szerintem csak akkor fogja megszokni, hogy nem vagy mindig vele, ha nem vagy mindig vele. (Hú, de okos voltam.) Én már egészen piciként néha hagytam az apával, mamával otthon,amíg pl elmentem vásárolni, turizni, fodrászhoz. Eddig semmi gond nem volt. Egy napot töltött teljesen külön a mamával, de aludni már hazavittük. Kicsit nyűgös volt, de semmi különös.

Szokni kell. És nem csak a babának, hanem nekünk anyáknak, szülőknek is.

2010. nov. 25. 11:49
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/4 A kérdező kommentje:
Apukája is sokat van vele általában, bár az utóbbi 2 hétben nem is nagyon látjuk, annyit dolgozik. :( Napközben amint írtam, már mentem el, és nem is volt gond. Lehet, hogy az a baj, hogy most este mentem? Meg párom is fáradt volt, talán nem olyan aktívan foglalkozott vele, ami elég lett volna elterelésnek. Állítólag csak kézben volt el valamennyire. Ő is nagyon bújt. :) Nem nagyon tudok tőle elszakadni; ha nincs mellettem folyton aggódom, hogy mit csinálhat, meg, hogy jól mennek-e a dolgok. :) Ennyire nem volt bújós; és nem is "ellenőrzött" álmában. Lehet, hogy előbb-utóbb ebből lesz a szeparációs félelem. A te kisbabád már keresi a tárgyakat? Mármint ami "eltűnik"?
2010. nov. 25. 11:55
 4/4 A kérdező kommentje:
Igen-igen, ez az; nekem is szoknom kell. :) Amúgy lehet, hogy nekem nehezebben megy, mint neki. Jajj azt elfelejtettem, hogy egy-másfél hónapja voltam félmaratont túrázni anyósommal; akkor az apja vigyázott rá; de akkor nem volt semmi gond. Ahogy nő, úgy lesz egyre anyásabb.
2010. nov. 25. 11:58

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!