Hogy éljük túl szörnyű tajtékzás nélkül a sétákat?

Kisfiam 7 hónapos, és 3 hete egy őrület vele sétálni... Még nem ül, de érdekli a külvilág. Amikor hasra fordítom, ki tud kandikálni, de így azért nem bírja 2 órán át szegénykém, onnantól sír (persze már fél óra után, de én többet szeretnék sétálni.) Hordozók nem váltak be. Kenguru az egyedüli, amit elvisel, de mivel 9 kilós, nem bírom. Kendőben, mai-tei-ben ordít, háton hordozva eleve utál lenni, pedig úgy még csak-csak elbírnám.

Babakocsim olyan, hogy kicsit dönthető, de kényelmetlen neki.

Gondoltam, hogy valami új napirend kéne, délelőtt sétáljon délután helyett. Nálatok hogy van?

Van olyan babakocsi, ami olyan mint a pihiszék ill. dönhető etetőszék? Azt szereti, de nem tudom létezik-e ilyen. Nálatok hogy megy ez?