Azt hallottam egy szakértőtől, hogy a "mozgásfejlődés összefügg az értelmi fejlődéssel". Ezekszerint, amelyik baba hamarabb csinál mindent (mászás, járás, . ) okosabb (lesz)?

Összefügg valóban, bizonyos szinten, de nem így. Nem tudom, hogy hogyan hallottad a beszélgetést pl. TV, rádió vagy személyesen.

tavaly voltunk egy továbbképzésen, ahol többek közöztt a diszfunkciós zavarokról volt szó: diszlexia, -gráfia,-kalkulia. Ott hangzott el a mászás hiánya és a diszlexia közötti összefüggés, mint lehetséges ok. Most ebben a tárgykörben ez az egyik nézet.

A mozgásfejlődés nem gyorsaságban vagy lassúságban függ össze az értelmi fejlődéssel, hanem a minőségben. És csak az átlagos gyerekekre érvényes, ott is csak 3 éves kor fölött vagy 1 éves kor alatt. Ugyanis nagyjából 1 éves korra az átlagos gyerek elsajátítja a felülés, kúszás, mászás, álldogálás, segítséggel lépegetés művészetté, majd szétszakadozik ez a mezőny, jobban látszanak az egyéni eltérések, amelyek 3 éves korra, az óvodába íratás alsó korhatárára érnek össze újra.

Aki nem ebbe a tartományba tartozik (és itt nem a korababákra gondolok, mert általában ők is nagyon szépen behozzák a korabelieket 1 éves korukra, sőt a fejlesztéseknek köszönhetően, sokszor le is hagyják őket), szélsőségesen eltér az átlagtól, azokra érvényes ez a "szabály".

Azért az igazsághoz tartozik, hogy ahány szakértő, annyi vélemény.

A kúszás és a mászás a neurológusok szerint fejleszti az agyat, elősegíti a két agyfélteke közötti kapcsolat kialakulását, erősödését. Amelyik gyereknál kimarad a mászás, és azonnal járni kezd (jellemzően a bébikompos vagy járatott babák), azoknál gyakoribb a dislexia, diskalkulia és a magatartászavarok.

(Kérem, hogy ne írják be húszezren, hogy az ő babájuk sem mászott, mégse dislexiás, hiszen VILÁGOSAN leírtam, hogy ez csak hajlamot okoz, nem betegséget.)

Nem csak csecsemőkorban, hanem később is megfigyelhető a mászás jó hatása az agyműködésre. Egy kínai kísérletben kisiskolásokat mászattak négykézláb napi 1 órát, és utána mérhetően jobb lett a szövegéstésük a kontrollcsoporthoz képest, akiket nem mászattak.

Nos, ez az összefüggés a neruológiai fejlődés és a mozgásfejlődés között, dióhéjban.

van összefüggés, de nem a hamarságban. hanem fontos, hogy egy baba megfelelő időben csináljon dolgokat, ahhoz hogy az életkorának megfelelő átlagban legyenek a pszichomotoros és mentális képességei. ui a mozgás kül. formái kellenek a mentális fejlődéshez. kell kúszni vagy mszni, hogy az agy megfelelően huzalozódjon. biztos vannak kivételek, de ez a kevesebb. ha nem tud menni, amikor már kora szerint kellene, mivel nem kap olyan ingereket, amiket kellene, elmaradhat a fejlődésben. pl a gyereknek fontos, hogy 1 éves kora körül járni kezdjen, hiszen ez a pszichológiai önállósodással egybeesik. ha egy gyerek ilyenkor még nem jár, hanem még mindig a mászással bajlódik, teljesen más perspektívából szemléli a világot, a kezei nem szabadok annyira, és ez elmaradást eredményezhet. persze ez később behozható, de vannak súlyosabb elmaradsok is amikhez már szakember kell. és van még jópár ilyen összefüggés. amúgy itt írta vki a beszédet, a beszéd megjelenéseének kora abszolút semmi összefüggésben nincs a szellemi képességekkel. hiába veszünk mondjuk egy mr beszélő másfél éves kislányt és mondjuk egy még relatíve néma 2,5 éves kisfiút, az biztos hogy hacsak egyik vagy másik nem zseni vagy debil, akkor a 2,5 éves kisfiú sokkal-sokkal többet tud a világról, hiába nem beszél még.

egyéb tekintetben talán lyan összefüggés lehet, hogy a kíváncsibb gyerekek talán hamarbb kezdenek kúszni mászni stb, és mivel kíváncsibbak, ezért több infót gyűjtenek, de még ez sincs közvetlen összefüggésben a szellemi képességekkel. lehet, kéősbb ellustl, a lustibb baba meg később kíváncsibb lesz.

13:40-es vagyok

A minőséget úgy értem, hogy a mozgásforma kidolgozottságán van a hangsúly. Pl. finom motorika fejlődése:apró szöszök, rizsszemek felvétele