Előfordult hogy megbántátok hogy babát vállaltatok? .

nem, szerintem egy babát nem lehet megbánni

persze sokszor felidegesít, meg fáradt vagyok, de az hogy megbánjam még soha egy pillanatig sem jutott eszembe, hiszen ő az életem értelme :)

miért, te már éreztél ilyet?

Igen,de az alapvető ok nem a baba.

Kedves apukának nem sok fogalma van mi lenne a dolga még 2 év után se. Szerinte a gyed alatt a kismamák otthon meresztik...Vállakozást kell vezetnem és idegösszeomlásom is volt. Sajnos előfordult,hogy azt gondoltam jobb lett volna nem vállalni gyereket. De imádom a kisfiam,Ő az életem értelme,ha nem lenne a depresszióm miatt már lehet hogy nem élnék.

utolsó vagyok

Akkor szoktam ilyenre gondolni,amikor hisztizni kezd a fiam,vagy nem fogad szót.

Indulatból megfordult már a fejemben, de soha nem gondoltam komolyan. Mindenki mond, gondol olyan dolgokat amit nem úgy érez, és ha épp nem holtfáradt, akkor meg se fordul a fejében.

Anyuka az utcán is biztosan ki volt borulva, ha alszik, eszik és épp nem kell rohannia háromfelé biztosan ő se mondott volna ilyet.

első vagyok

jaj szegény kicsi :(((

valószínűleg anyuka már teljesen kész lehet idegileg, de ilyet akkor sem szabadna mondani :(

én is kiabáltam már vele, bánom is, de azért ilyet nem mondtam, még csak nem is gondoltam. hiszen akkor is imádom, amikor mérges vagyok rá

Igen volt sajnos:((20 évesen szültem és anyósnál laktunk,párom hirtelen nem tudott mit kezdeni a kisbabával(28ÉVES volt)és minden rám szakadt...meg is látszik nagyon anyás.Sok volt a veszekedés,barátnőim(akikről azt hittem azok)a baba óta elfordultak tőlem nem kerestek,nem hívtak,nem jöttek:((Ugye baba mellett nem tudtam elmenni bulizni,nem iszogattam és ez ne tetszett nekik.De ez a kisebbik baj mert azóta lettek gyerekes barátnőim:))

De pl.most munkát keresek és nagyon felkaptam a vizet hogy a 2 éves gyerekkel nem vesznek fel sehova mondván nem akarják hogy állandóan táppénzen legyek holott mondtam hogy mama otthon van és vigyázzna rá.És a minap sírva jöttem haza emiatt,a lakás kupiba állt,gyerekem tiszta retek és már sok volt egy napra akkor én is dühömbe mondtam neki,hogy jobb lett volna ha annó meg se születsz ordítva.Fiam a kiabálástól(soha nem kiabáltam vele!!!!)nagyon elsírta magát én meg annyira sz.r anyának képzeltem magam hogy,hogyan mondthattam ilyet a gyerekemnek??????Megfogadtam soha semmilyen körülmények között nem fogom ezt mondani soha!!!!