Babátok hogy viselkedett a kórházban születése után? És utána otthon 1-2-3hetesen?

A kórházban tényleg egész nap csak evett-aludt, nagyon féltem (én kis buta:D), hogy valami baj van, hogy ennyit alszik.

Itthon is 4-5 órákat aludt, éjszaka csak egyszer kelt, 6 hetes korától pedig végigalussza az éjszakákat.

Nem volt hasfájós. Néha azért gyötörte egy-egy puki, de soha nem éjszakáztunk még, beteg sem volt eddig, kopp-kopp, most lesz 8 hónapos.

Nyugis, mosolygós kisbaba,

mindenkinek ilyet kívánok!:)

Az első két napban evett és aludt és éjszaka 7 órát végigaludt ébredés nélkül, harmadik nap viszont megéhezett és csak cicin nyugodott meg. 2 hetes volt mire beindult a tejem, akkor kicsit jobb lett, de így is csak 1 jobb estben 2 órát aludt két etetés között és sokat sírt. Aztán hirtelen kezdett apadni a tejem, 1 hétig "éhezett", hátha visszajön, aztán tápszert kapott néha néha, akkor egyk kicsit jobb lett, aztán 6 hetes korától már minden cici után kapta a pótlást, akkor elkezdett nagyokat aludni 3-4 órát, és átaludta ébredés nélkül az éjszakát (egészen 3 hós koráig, amikor elkezdett fogzani, 4 hónaposan ki is bújtak az első fogai).

7 hetesen kórházba kerültünk és kezdődött elölről a sírós időszak (sorozatos húgyúti fertőzések), most 7 hónapos, ha éppen nem fogzik (már 4 foga van), akkor egy tünemény, barátságos és mosolyog mindenkire, főleg a nőkre, és még a doktornénitől sem fél, pedig már párszor megkínozták szegényt (vérvétel, branülbekötés, izotópos vizsgálat, sok sok lefogás stb.)

Ja és soha nem volt hasfájós, de vígasztalhatatlan sírása sokszor volt (valószínű a betegség miatt)

Amúgy hasfájás általában 1-2 hetesen kezdődik és 3 hós korig tart, de ez csak egy átlag. Ha csak néha sír miatta 1-2 percet az semmi. Ha már órákon keresztül vígasztalhatatlanul sír az már igazi hasfájás, vagy valami más baja van

1. gyerek lány. A kórházat majd eladta úgy tudott üvölteni, mindenki szerint neki volt a legnagyobb hangja, ez azóta sem változott (4 éves lesz). Mikor haza hoztuk folytatta vagy inkább rátett egy lapáttal, fél éves koráig én a kínok kínját éltem át, mert csak sírt és sírt és senki nem tudta miért. Ő ilyen. Egyébként nem volt hasfájós

2. gyerek fiú. Kórházban evett aludt, egy hangja nem volt néha "nyekkent" egyet, ebből tudtam hogy éhes! Igazi pasi a mai napig, ha tele a pocak, ő a világ legvidámabb legboldogabb embere (1 éves). Mikor haza hoztuk 4 naposan a kórházból még minden oké volt első nap, aztán 2. nap valami megváltozott, nappal aludt éjjel nem, többet nyekergett, néha már sírt is. :) Mondtam is hogy rossz gyereket kaptam meg mikor eljöttünk, vagy valamit a fülébe súgtak, mert nem ilyen volt. Na ez egy átmeneti időszak volt 5 hétig tartott. Utána visszaállt minden a kórházi kerékvágásba megfejelve azzal, hogy már nem kelt éjjel enni este 10-től aludt reggel 5-6ig. Hasfájás a kicsinél volt, de csak annyiban nyilvánult meg, hogy délutánra már annyira teleette a hasát, hogy feszítette a sok kajcsi, ilyenkor nyugtalanabb volt, mint általában, de az espumisan nagyon jó volt rá. Ez kb 2-3 hetes korára alakult ki, addigra már a korához képest nagy menyiségeket evett, de nem tudtam mit csinálni, csak szopott!

A kórházban folyton sírt.Mindig az én picikém hangját lehetett hallani.Aztán amikor hazahoztuk folytatta tovább.3 naposan belázasodott,kiderült fertőzést kapott a születésekor és már így hoztuk haza :( Közben jött a hasfájás és a sok-sok sírás.Nem bírt pukizni,egész nap tornáztattam,kipróbáltunk mindent de nem segített.Egy hét kellett volna,hogy 3 hónapos legyen és úgy elmúlt a hasfájás mintha soha nem lett volna.Egyik nap még görcsölt,másik nap már nem és a sok sírás végre abbamaradt.

Elég nehéz időszak volt :(

Hasfájós a babád?