Hogyan beszélsz a babádhoz? Hagyományosan mondod a szavakat, vagy pl:tütü, bibi. Stb

Én is általában a rendes nevét mondom a dolgoknak, de van, hogy máshogy alakul. Pl. az utcán, ha jön egy kutya, mondom, hogy ott a kutyus. Amikor a könyvben nézzük, akkor is mutatom, hogy ott a kutya, de tanuljuk mellé, hogy mit mond a kutya: vau-vau. Ezek után 17 hónapos fiam az utcán, ha meglát egy kutyát, mutogat, és mondja, hogy vau-vau, mert még csak azt tudja kimondani.

Amúgy - bár nem értek egyet az értelmetlen gügyögéssel a gyerekhez - azt nem teljesen értem, hogy mi értelme van több szót megtanítani a gyereknek? Nem így lesz nagyobb, változatosabb szókincse? Ha megtanulja, hogy pl. az orra lehet azt mondani, hogy orr, hogy nózi, hogy pisze stb. És még sorolhatnám.

Nekem két lányom van a kisebbik éppen most tanult meg beszélni, 2 éves.

De amikor még nagyon pici, akkor a gyerekek elöször a hangutánzó dolgokat kezdik el mondani. 1 évesen már a legtöbb gyerek tudja mondani, hogy vauvau, de azt hogy kutya csak 1,5-2,5 éves kora között fogja mondani.

Ìgy mikor a könyvbe elkezdtük nézegetni a képeket,akkor mondtam, hogy ott a kutya és azt mondja vauvau, és a lányom ki is mondta vauvau, így ha az utcán meglátott egy kutyát rögtön azt a szót használta amit már ismert vagy is vauvau. èn meg vissza szoltam, hogy igen vauvau, egy kutya.

Pl ninós autó lett, mert már korán ninót kitudta mondani.

Ha egy szülö rendesen beszélget a gyerekkel, de a korai idöben használja a gyerek által könnyen kimondható szavakat(nino, tütü) nem fogja a gyerek beszédét eltoríztani, söt a gyereknek egy erösítést ad hogy igen én megértettelek és a vauvau az bizony a kutya és ügyesen jól mondtad.

Az elöttem szolóknál kiváncsi lennék, mikor gyerekük kimondta, hogy vauvau, akkor mit csináltak? mondtátok, hogy ah te butaságot beszélsz az egy kutya!

Rendes nevét mondom.

Nem hülye ő csak kicsi ;)

Így sem tud mindent kimondani :D

Vegyesen. Nem mondom azt, hogy sebes lett a térdrd, hanem bibis lett a térded. Nem kérdem hol a pénisze, ha a tetrészeket soroljuk, hanem azt kérdem hol a kukija. Feneket, pláne nem segget kérdezem, hanem a popóját.

Viszont a kutyus az kutyus, a cica az cica, a tehén meg tehén.

De iszit iszik, hamit eszik,hamik között megkülönböztetünk reggelit, ebédkét, uzsit, vacsit. :D

Nálunk nincs bibi, tütü, és egyéb ilyen de az állatoknál más a helyzet. Szerintem a kutya és a vau-vau tanítása nem jó példa ide. Hisz mindkettőt megtanítjuk (legalábbis mi), az egyik, hogy mit mond az állat, a másik a neve. A lányom az állatoknál azt mondja, amit könnyebb kimondani A tehénnél mú-t mond, de a lovat megnevezi, nem nyihaha, pedig azt is tanítjuk.

Nem mondok hamit, de hamm-ot igen. Talán a csüccs az egyetlen, amit babanyelven mondunk, de szerintem ezt sokan használják.

Én nagyon sok mindent használtam babanyelven. Nálunk volt iszi, meg eszi, tütü, meg pápá, bibi, meg tapsi. Az állatoknál is először azt tanultuk meg, hogy mit mondanak bizonyos állatok, természetesen mindnek mondtam a nevét is, de a fiamnak könnyebb volt a hangjukat utánozni. Tehát azt mondta inkább, hogy gá-gá, és nem azt, hogy liba.

Most 3,5 éves 1 éve rendesen, mondatokban beszél. Nem használja a fentebb említett babanyelvet, egy igazi dumagép. Bárhol, bárkivel, bármiről képes beszélgetni. Nem vált hátrányára, hogy használtuk ezeket az egyszerű kifejezéseket. Sőt! Sikerélményt adott neki, hogy nevén tud nevezni dolgokat. 1,5 évesen még biztosan nem tudta volna azt mondani, hogy sebes a lábam, de helyette tudta mondani, hogy bibi. Vagy azt sem tudta volna mondani, hogy innivaló, de azt igen, hogy iszi.

Én sem azért beszéltem így a kisfiamhoz, mert azt gondoltam róla, hogy hülye, hanem azért, hogy sikerélményt adhassak neki. Ettől nem fejlődött vissza, egy okos, értelmes 3,5 éves.