Autizmus? 7 hónapos

Csak 7 hónapos, ne paráztasd magad. Másfél éves kor előtt nem érdemes gyanakodni mert odáig az autispecifikus tünetek simán lehetnek élettani sajátságok.

Szerintem csak kezd rájönni hogy mi mindenre használhatja a kezeit-lábait, bár nem értek hozzá, gyerekben nem vagyok érintett (csak autizmusban).

Szerintem ha valaki autista, az vele születik és nem hirtelen jön elő. Ennyi idősen meg végképp nem lehet 2 napos viselkedésből bármit levonni.

Egyrészt sok embernek lehetnek autista vonásai, kényszerei, amitől még nem az (pl. mánia vagy fóbia vagy ragaszkodás vmi rituáléhoz, tárgyhoz), másrészt babáknál, kisgyerekeknél egy-egy szakaszban, fejlődési ugrásnál sokszor előjönnek furcsaságok, mozgásban vagy viselkedésben, amiken lehet aggódni, de ezeket általában elhagyják.

(Pl. a mi egyik gyerekünk vagy két hétig csinálta, hogy hirtelen ijesztően lemerevedett, már küldtek minket epilepszia vizsgálatra is, aztán szerintem tán csak a foga jöhetett, abbahagyta. A másik 2 évesen csak úgy volt hajlandó sétálni egy fél évig, hogy végig mondta az autók színét és márkáját és itthon is szeretett a játékokat sorba rakni szín szerint és bármi változott a szobában, rögtön észrevette és legtöbbször vissza kellett csinálni, mert addig pl. nem aludt, de mind kinőtte ezeket.)

Az én gyerekemnél fél éves korában jeleztem a védőnőnek, hogy nagyon sokszor nem figyel a nevére és ritkán néz ránk. És valahogy olyan furcsa volt a többi babához képest, de nem lehetett megmondani, miben. Nem csak én láttam, két rokonnak is feltűnt.

Leintett a védőnő, és idiótának nézett, mert ő abban a kemény párhavi 5 percben semmit sem vett észre. Konkrétan autizmust nem mondtam, nem is hallottam korábban, hogy van ilyen. Most 3,5 éves, nemrég kapta meg a diagnózist..

Ha valami rossz előérzeted van, vidd alapozó fejlesztésre, de inkább babamama klubba.

Ha autista is, változtatni úgysem tudsz rajta. Szeresd, játsz vele, nem lehet tudni, mi lesz belőle, ezért felesleges a legrosszabbtól tartani. Egészséges gyereknél sem aggódnak azon folyton a szülők, hogy biztos buta, vagy csúnya lesz.

Szerintem ne stresszelj, úgysem tudsz hatással lenni a dolgokra. Szépen figyeld, hogy nő és milyen klassz gyerek.

Csendben megjegyzem, hogy láttam olyan kislányt, aki tök butának tűnt egy éves korában, verte a saját fejét, csak bámult mindenkit, furcsán ijesztően grimaszolt, majdnem mindig nyitva volt a szája és kint volt a nyelve és bámult hozzá, aztán egy év múlva, értelmes fecsegő gyerek lett, aki extra ügyesen játszott és semmi gondja nem volt. Pedig olyan volt, mintha valami horrorfilmből lépett volna ki értelmileg sérült gyerekként.

Elképesztő változásokon mennek keresztül a gyerekek 3 éves korig.