Aki korán kezd dolgozni és elég sok órát van a bölcsiben a gyerek, az hogy rendezte ezt le magában?

Úgy, hogy azt sajnálnám csak igazán, ha éhen halna/megfagyna.

Szóval megyek dolgozni.

Ugyanez volt nálam is: szintén egyedülálló anya, szintén vendéglátás. Egyszerű; ha nem dolgozok, nem tudom eltartani a gyereket. Nem azért van ott egész nap, mert én otthon unatkozom, hanem azért, mert dolgozom, hogy még tudjuk élni.

A szabadnapjaimon kompenzáltam, olyankor nem ment, vagy rögtön ebéd után mentem érte, ha épp intézni valóm volt.

Én reggel nálad kicsit korábban vittem, délután 4 körül mentem érte, az én fiam is gyakran volt utolsó. Nem is igazán értettem, mások hogy dolgoznak, mert nekem teljesen átlagos munkarendem volt.

Akkor még volt férjem is, de ő sem tudott volna korábban menni a gyerekért.

Gondolj arra, hogy ezzel biztosítod a gyerekednek is a megélhetését. Pont, hogy nagyon erős vagy, nem szégyenkezned kell, hanem büszkének lenned.

A nagyobb lányommal voltam úgy anno hogy 7re, legkésőbb 7.15-re bent voltunk és 16.15-re tudtam érte menni.

Mikor délutános voltam akkor 8-ra vittem és a bölcsis nénivel ment hozzánk haza az utolsó gyerek után. Volt kulcsa, én 6-ig dolgoztam, fél 7 volt mire hazaértem. A kényszer sajnos nagy úr, nem tudtam másképp megoldani sajnos. Apuka egyik napról a másikra lelépett, szüleim régen meghaltak.

Sosem szóltak egy rossz szót sem miatta.