Titeket is felháborít a gyermektelenségi/szingli adó terv? 24 év felett adót kellene fizetnie annak akinek nincs gyereke.
"Meghökkentő felvetéssel állt elő a napokban Boross Péter (81) volt miniszterelnök.
Azt javasolta, hogy a gyermektelen magyarok fizessenek gyermeknevelési hozzájárulást az államkasszába, hogy ezzel a bevétellel pótolják a családoknak nyújtott adókedvezményekből keletkező költségvetési hiányt. Magyarán: vezessék be a gyermektelenségi adót!
– Eléggé rebellis nézetem van – ismerte be Boross Péter a Gazdasági Rádiónak adott nyilatkozatában. – De az a nemzet, amelyik fogyásnak indult, az nem szabad, hogy merészebb gondolatokat merő tapintatból ne tűzzön napirendre. Meggyőződésem, hogy a gyermeket nem nevelő magyaroknak is hozzá kell járulniuk a nemzet jövőjéhez. Ez persze kényes téma.
A volt miniszterelnök nem tévedett, felvetéséből tényleg heves vita kerekedett. Büntethető-e valaki amiatt, hogy nem vállalt gyereket? Csizmadia Ferencné Nemes Márta családpedagógiai szakértő, a Családi Nevelésért Alapítvány elnöke szerint például igen: a szervezet már 2009-ben megküldte radikális javaslatait a kormánynak.
– 10 százalékos gyermektelenségi adó kivetését szorgalmaztuk a 24 éven felüliekre, hogy gátat vessünk az egyéni önzésnek, hiszen a gyermektelenek, a szinglik nem vállalnak részt mindannyiunk közös felelősségéből – jelentette ki.
Az adó alól javaslatuk szerint csak a regisztrált munkanélküliek, az idős szüleiket eltartók, önálló lakással nem rendelkező fiatal párok, a már várandós kismamák és a saját képzésüket fizető továbbtanulók (30 éves korig) mentesülnének.
– Az utódok védelmében van erre szükség. Az intézkedés a magyarság lélekszámának gyarapodását segítené, és egyúttal megerősítené a család intézményét is – érvelt Nemes Márta.
– Jó, ha megjelenik az adórendszerben a család fogalma, fontos a közös teherviselés. Tudomásul kell venni, hogy ha valaki nem nevel gyermeket, az időskori ellátása mindenképp az államra fog hárulni – figyelmeztetett Székely Hajnalka, a a Nagycsaládosok Országos Egyesületének Egyesületének elnöke."
Az 1950-es években is volt ilyen:
"A Ratkó-korszak a Ratkó Anna 1949 és 1953 közötti népjóléti, majd egészségügyi miniszterségének, illetve tágabban az 1950 és 1956 közötti félévtizednek a népesedéspolitikára utaló elnevezése. Az abortusztilalom és a gyermektelenségi adó miatt a természetes szaporodás üteme ezekben az években jelentősen nőtt. A terhességmegszakítás tilalmát 1956 júniusában oldották fel, a gyermektelenségi adót pedig az 1956-os forradalom után törölték el. Az ebben a félévtizedben született generációt Ratkó-gyerekeknek hívják."
Csak ezt a cikket találtam, de a rádióban is volt szó róla, teljesen fel vagyok háborodva ezen, az állam mi alapján szabhatja meg az embereknek, hogy ki mikor szüljön gyereket. Vannak akik szeretnének, nem lehet gyerekük, nincs elég bajuk így is, vannak akik nem találnak párt maguknak, és egyedül élnek, több ilyet is ismerek, akár egész életükben, 24 éves korban manapság még elég nehéz gyerekhez megfelelő anyagi helyzetbe kerülni, a többség még iskolába jár, vagy éppen elkezdett dolgozni.
Nos én 22 éves vagyok, van érettségim és szakmám, de a válság hatására teljesen padlót fogott ez a terület, nem találok munkát (természetes semmi támogatást nem kapok, gondolom 15 éves korom óta kéne a gyerekeket szülnöm a pénzért és támogatásért, mint egyes emberek és akkor pozítiv diszkriminációban lenne részem), most tanulok tovább újra, mint jó néhány sorstársam, és bízok benne, hogy úgy találok diákmunkát. Másrészt nincs párom, nem mintha nem szeretnék, de nem vagyok szerencsés ebből a szempontból, már most félek, hogy egyedül maradok, természetesen majd szeretnék gyereket, amint az anyagi és szerelmi életem erre alkalmas lesz (pártalálás, ház, esküvő, megfelelő anyagi helyzet), de nagyon felháborodtam ezen a dolgon, miért kéne mások szerencsétlenségéből pénzt kicsikarni, inkább támogassák, a fiatal szülőket, talán ha több támogatást kapnának, többen is vállalkoznának a gyerekvállalásra. Ha pedig valaki egyáltalán nem szeretne gyereket, szerintem az is a magánügye, ebbe az állam nem szólhat bele. Tudom, hogy fogy a lakosság, de valami más megoldást kéne rá találni.
Ti hogy vélekedtek erről?
válasza:Ez egy baromság:) Kiváncsi leszek, hogyan magyarázzák meg ezt a nevetséges diszkriminációt. Komolyan mondom, ez is jó sokáig forgolódhatott éjszaka álmatlanul, mire ezt a bődületes baromságot kitalálta:))
Ne aggódj, majd szólnak neki, hogy ezt itt egy jogállam, ha eddig nem vette volna észre, nem pedig a Kínai Népköztársaság:))
válasza: válasza:Nem szeretnék politizálni még véletlenül sem, de vannak még a parlamentben, akik úgy gondolják, hogy a szingliséget az szinglik többsége választja, nem balszerencse viszi bele (meg persze a fiatalok zenei ízlését is kritizálja egyúttal). [link]
Nem tudom milyen alapon próbál az állam beleszólni az emberek családi és magánügyébe...
válasza: válasza:Én éltem a Rákosi-korszakban! Valóban igaz,hogy volt gyermektelenségi adó,de csak a 18 év feletti férfiaknak kellett fizetnie. Az is igaz,hogy sok gyerek született,de nem emiatt. Nem voltak fogamzásgátlószerek,illetve csak minimális hatékonyságúak,és tilos volt az abortusz.
Tegyük fel,hogy bevezetik ezt az adót és több gyerek születik. (Én ugyan nem hiszek ebben),de mi lesz ezután?
Boross már élt a Rákosi-korban,tehát lehetnének tapasztalatai és emlékezhetne rájuk.
Akkor minden nő dolgozott( ma nagyon soknak nincs munkája)Akkor csak 3 hónap volt a szülési-szabadság,ma 2 év,ami nyilván magasabb költség az államnak.
Amikor a Ratkó gyerekek bölcsibe,oviba,főleg iskolába kezdtek járni,nem volt elég bölcsöde,ovoda,iskola sem.
Bölcsödét és ovodát viszonylag gyorsan építettek, a gondozók egyrésze szakképzetlen volt.
Az iskolákat,sem a tanerőt nem tudták pótolni. Még az én gyerekeim is az alsó osztályokban "váltott műszakban" tanultak. Egyik héten délelőtt,másik héten délután jártak iskolába. A következő héten cseréltek. A pedagógusok pedig vagy kétműszakban tanítottak,vagy egyrészük érettségivel rendelkező,képesítés nélküli tanító volt.
Ezeknek alapján
Az államnak lesz bevétele a javasolt adóból!
Kiadása: több Gyes,több ovoda,több iskola,több pedagógus.
Kizártnak tartom,hogy ezeket a kiadásokat fedezné az adó.
Azt már meg sem említem,hogy sok szülő már ma sem tudja eltartani,vagy iskoláztatni a már meglévő gyerekeket.
Akiknek pedig magas a jövedelmük,és könnyen eltudnának tartani akár 10 gyereket is,nem fognak egy-kettőnél többet szülni,vagy akár egyet sem. Nekik az adó legfeljebb zsebbpénz,nem teher.
Az egész ötlet nemcsk ostoba,hanem halva született is. Sehol nem akarják bevezetni,pedig a nyugati országokban is csökken a népesség.
Egy kis érdekesség: Még én is délután jártam iskolába 2. osztályban (1995-96), télen teljes sötétségbe kellett hazamennem, mert ugye az iskolabusz nem visz el a házkapuig, és paneltelepen nem volt túl biztonságos...
Azért az '50-es évek egy kicsit más helyet volt, főleg falun, a dédim például háztartásbeli volt 2 gyerekkel (16 évesen házasodott 1939-ben), a nagymamámat férjhez adták szintén 16 évesen, a legtöbb nő nem dolgozott, inkább a család földjein, esetleg napszámban, a ház körül és gyereket nevelt (falun óvoda, bölcsőde nem volt, csak elemi iskola, lányokat nem taníttatták).
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!