Van itt olyan apa aki gyermeke születésekor depressziós
volt?
Figyelt kérdés
Egy hete lettem apa és sajnos nem azt az érzést váltotta eddig ki belőlem, amit reméltem. Nagyon szégyenlem is magamat emiatt. Sajnos nálam az euforia elmaradt. Helyette letargikus érzések jöttek rám, amik masszívan kitartanak. Allandoan sír a gyermek, nem alszunk semmit. Ilyen hogyan tovább tehetlensegi érzés van bennem, amit nem tudok jól kezelni. Úgy érzem vége az életemnek. Nézem a síró gyerekemet és megszakad a szívem érte es közben szenvedek én is. Volt valaki hasonló helyzetben? Lehet szakember kellene? Azon is stresszelek, hogy rutintalnok vagyunk. Párom is sokszor sír, mert nem tudja miert sir a pici, amikor ő mindent megtesz. Abban van egy kis vigaszom, hogy talán nem stresszelek ennyire, ha már legalább ő rutinosabb anya lesz. Amúgy nagyon ügyes, biztos belejön. Erősebb mint én. Nagyon örülnék jó tanácsoknak. Kérlek benneteket csak az írjon, aki tud valami pozitívat tanácsolni, most a negatív dolgok nagyon nem hianyoznak.
Ez egy valós dolog. Nyugodtan keress szakembert aki segít. Érdemlegeset nem tudok hozzá szólni, egy baba nagy változás. Addig lépj kapcsolatba valakivel aki tud segíteni ameddig nem telik be a pohár teljesen és mondjuk hagyod el őket ebben a nehéz helyzetben.
2020. okt. 4. 11:55
Hasznos számodra ez a válasz?
2/6 anonim válasza:
Nem lesz semmi gond, még fogjátok oldani! Velünk is hasonló volt, az első két hónap teljes káosz, én és a gyerek egyszerre vagy felváltva sírtunk, teljes bizonytalanság érzés. A férjemen is látszott hogy meggyötört, de tettük a dolgunkat. Én kb.napi 12 órát szoptattam, ölelgettem folyton a picit hogy ne sírjon. Amikor már teljesen kiborultam elmentem zuhanyozni, addig a férjem tartotta és ringatta a kislányunk. Mindig annak sikerült jobban megnyugtatnia, aki a jobb lelkiállapotban volt. A klasszikus zene is segített. Megváltás volt mikor 1-2 órát aludt. Ne adjátok fel, ez ilyen az elején. Jó szülők vagytok, a babának is szoknia kell a kintlétet, neki is minden új és ijesztő. Minden, a hangok, szagok, a saját testrészei, az hogy emészt, ruha van rajta, minden. Minden nappal egyre jobb lesz, össze fogtok rázódni! Kitartás!
2020. okt. 4. 12:16
Hasznos számodra ez a válasz?
3/6 anonim válasza:
En 20 éves egy 9 honapos es egy 6 éves gyerek mellett sem voltam megijedve bébiszitterként külföldön.
Fura de en kapasbol ereztem is mit hogyan kell.
Es ram voltak bizva, a kicsi plane teljes egyedül láttam el öket.
Ti nem lehettrk felnlttek annyira mulyák hogy egy baba kifogjon rajtatok remelem..
Neki van Rátok szüksége ti szerencsétlenek!
Bocsi a kiakadasert
Még mindig nem szoktam meg a gyk-t
2020. okt. 4. 13:48
Hasznos számodra ez a válasz?
4/6 anonim válasza:
Nyugi. :) Ilyen van. Beszélgessetek nyíltan a pároddal az érzéseitekről, ne szégyenkezz.
Mi is halálra voltunk rémülve anno, mikor hazahoztuk a kisfiunkat. Mostantól nekünk egyedül kell életben tartani... :O Na, 5 éves lesz, és még él.
2020. okt. 4. 17:51
Hasznos számodra ez a válasz?
5/6 A kérdező kommentje:
Az a baj, hogy így érzek és a párom is rutintalan még és nehezen boldogul a kicsivel. A nem alvástól is le van merülve. Remélem túllendülünk ezen. Bennem is ilyen félsz van, hogy mi lesz most, nekünk kell nevelni. Remélem ez a rossz érzés átfordul hamarosan jóba.
2020. okt. 4. 18:03
6/6 anonim válasza:
Teljesen nornalis amit erzel, ne aggodj! Az embernek fogalma sincs milyen lesz amukor hazamennek a babaval.
De tul lesztek rajta. Cicit es a hordozokendot tudom ajanlani ezekre a siros esetekre.
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
válasza:
válasza: