Beteges szülői túlféltés példákkal? Hol van a határ a beteges túlféltés és a természetes aggódás között?

Mi például nem mehettünk át játszani senkihez gyerekként, még a szomszédba se. Nővérem azóta se tud barátságokat kialakítani, ha kilép a kapun kis mimóza lesz, fél minden változástól, pánikbeteg, pedig már elmúlt 30.

Szerintem ez túlféltés volt, ami semmiképp nem vált a hasznára.

Nekem volt olyan osztálytársam, akinek minden èvben eljött az anyja osztálykirándulásra, mert féltette a lányát, hogy utazás közben felborul a busz (?). De tételezzük fel: a busz felborul. Anyuka mit tud csinálni? Semmit.

Ez szerintem irracionális félelem volt.

Nyilván van egy természetes aggódás a szülőknél, főleg a mai világba, de ez szerintem beteges aggódáshoz tartozik.

A 18 eves ocsemnek azt mondta anyám, ha fel mer menni pestre vonattal akkor haza mar nem kell jonnie. Persze nem igy lett, de azert itt mar erezheto hogy van defekt.

Egy ismerosom azt mondta o biztos nem fogja elengedni a lanyait sehova mig nem lesznek 18-ak. Semmi buli meg ilyesmi.

Én egy betegesen féltő anya mellett nőttem fel.

Ha strandon voltunk, akkor max csak 30-40 centis vízben lehettem, még 10 évesen is, karúszóval, természetesen. Ha anyám fázott, akkor nekem is fáznom kellett, és volt, hogy még májusba, a 30 fokba is rám adta a téli kabátot sapkával, mert ő fázik (hozzáteszem, húsüzemben dolgozott, napi 12-14 órába a mínusz fokba, jéghideg húsokat fogdosva). Ha volt valakinek szülinapi bulija, akkor engem mindig 1 órával előrébb elhozott, hogy ne zavarkodjak ott. Sose mehettem le a játszótérre, még úgyse, hogy a játszótér az ablakunk alatt volt. Beszabályozta minden percemet. A tanulásba is folyton beleszólt. Gyorsan tanulok, 4 oldalt meg tudok tanulni 1 óra alatt, de anyám meg 1 óra alatt tanult meg 1 oldalt, és nem volt képes felfogni, hogy nem vagyok lassúfelfogású, mint ő, és hamarabb kész vagyok a tanulnivalóval, így mindig félnapokat kellett ülnöm a könyv felett.

Természetes aggódással nem tud mit kezdeni a szülő, de ezt le kell tudni küzdeni. A beteges túlféltés, amikor a gyereket a korához, érettségéhez mérten irracionális mértékben korlátozza.

Ilyen tipikusan az osztálykirándulásra kísérgetés vagy hogy nem engedi el sehová. De ilyen lehet az is, ha pl. nem engedi mondjuk lovagolni vagy vízisportot űzni stb., amennyiben a gyerek már elég nagy ahhoz, hogy felmérje a kockázatokat. Vagy ha 16 fölött egy korban hozzá illő, "rendes" párt el akar tiltani tőle - szóval nem csak megbeszélni, hogy lehetőség szerint mit ne, hanem hogy ne is ismerkedjen senkivel.

Akar a 20 centis vízben is meg lehet fulladni, de mindegy.

Kérdező!

Pl járni tanul a gyerek. Aggódsz, ha elesik, nem e megsérül vagy simán csak fájni fog neki. Ha túlféltő vagy, akkor nem engeded egyedül próbálkozni, vagy mindenfele védőfelszerelést adsz rá, kipárnázok minden sarkot.