Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Iskolák » Mi a teendő, ha gyermekedet...

Nagy Mira kérdése:

Mi a teendő, ha gyermekedet társai kiküldik a játékból, kinevetik? Ha nem fogadják el? Ha jól tanul, szereti a tanítónénit és mégis félve megy az iskolába 2-3 nagyszájú gyerek miatt?

Figyelt kérdés

Kislányom az első osztályba nem szeretett járni.Nagyon szerette a tanító nénit,szeretett tanulni,több szakkörön is jeleskedett,versenyeket nyert,de a gyerektársaság miatt nem akart iskolába menni.A csoport többi tagja(majnem mindenki)egy ovodába járt.Nem akarták befogadni,kiküldték a játékból,nem hallgatták meg,kinevették és még sorolhatnám...Sok esetben szem-és fültanúja voltam,de türelmet kértem.Avval vigasztaltam,ha megismerik,minden más lesz.Ezt nehezen éltük meg,mert barátkozó természetűek vagyunk.

Jeleztem a tanítónéninek,aki hát átmenetileg ráfigyelt,de sajnos nem tudott segíteni.Azt mondta,higgyem el,ez meg fog oldódni,legyek türelmes.Ő nem látja ezeket a dolgokat.

Az iskolaválsztáskor sok nyílt napon jártunk,a tanítónéni miatt választottuk ezt az iskolát,akit a kislányom nagyon szeret.

Gyermekem időnént álmában elkezdett beszélni, sírni,dolgozta fel a napközbeni sérelmeket.Hiába akartam én másképp láttani a helyzetet,nagyon roszul élte meg a azt.

Elgondolkodtunk az iskolaváltáson is,pedig ez az iskola a közösséget leszámítva nagyon jó.Ha átmegy másik iskolába,ott is ugyanez előfordulhat.Ráadásul idegenként előlről kell kezdeni a beilleszkedést,megismerni mindenkit.

Arra jutottunk a kislánnyal,vagyis inkább Ő kérte,hogy megpróbál felülkerekedni a helyzeten,nem foglakozni a kötöszködő 2-3 nagyszájú gyerekkel,Ha úgy érzi,a második osztályban sem változik semmi,a harmadik már nem ide fogunk járni.Legnagyobb sajnálatomra semmi nem változott.Szemtanúja voltam,hogyan viselkednek vele a gyerekek.

Szándékom,hogy elvigyem egy pszichológushoz,ahol kibeszélheti magát egy kívülállóval és talán aki objektíven látja a dolgokat és hasznos tanácsokkal el tud látni bennünket.

Megerősítheti a gyermek önbizalmát,probléma megoldást ajánlhat.A gyermek is fel tudja segítségével dolgozni a kudarcokat.

Ha ez sem jöm be,akkor akár évközben is,de iratkozunk.

Valaki volt-e hasonló helyzetben és hogyan tudott megoldást találni?Pszichológus bevonása nagy lépés?

Mindenkinek előre is köszönöm,hogy tapasztalatát megosztja velem.

Egy aggódó Anya


2016. szept. 9. 10:47
1 2
 11/13 Csucsu007 válasza:
#7-es. Mi hetedikben 14-en voltunk, most meg 16-an. A legnagyobb vidéki város legnagyobb iskolájában
2017. febr. 18. 23:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/13 anonim ***** válasza:
A 2-3 nagyszájú gyerekkel nem beszélgettél el? Vagy a szüleikkel? Az jó, ha a kislányod esetleg megbeszéli szakemberrel az érzéseit, de az hogy 2-3 gyerek miatt jusson egy gyermek pszichológushoz elég durva. Szerintem ez a tanító nénin is múlik egyébként. Biztos nagyon kedves és aranyos, de bizony fel kell tűnnie a pedagógusnak, ha egy gyereket kiközösítenek a többiek. Úgy kellene tartania a bizonyos órákat/foglalkozásokat, hogy a gyerekek lássák, ráébredjenek, mindig lehet új barátokat találni, vagy egyáltalán, ha nem is szeretni, de elfogadni egymást.
2017. febr. 21. 10:24
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/13 anonim ***** válasza:

Az a teendő, hogy megöleled és elmondod neki, szerinted Ő egy okos, kedves, ügyes gyerek (erősíted az önbizalmát),de sajnos nem szerethet mindenki mindenkit (túl szép lenne, ilyen a világ),és az élet a folyamatos alkalmazkodásról szól (felnőtt korban aztán végképp),így el kell fogadni, hogy vannak Tökös Döncik is a világon (akiknek a töke a kerítésen maradt), de ettől Ő még semmivel sem ér kevesebbet (megerősíted abban, hogy van Ő olyan fontos, mint a nagyszájú gyerekek),és biztos vagy benne, talál magának az Ő habitusához illő társaságot (felveted neki, hogy ismerkedjen csendesebb, visszafogottabb gyerekekkel).

..és mert valóban okos, és gondolkodni tudó kis lény a gyermeked, megérti majd a világ dolgait, és megtanulja a helyén kezelni a kérdést -hagyd dönteni a saját dolgaival kapcsolatban, de legyél ott mögötte (tudja, hogy számíthat rád).

Ennyi a teendő..szeresd, bátorítsd, bíztasd, és méltasd az előnyös tulajdonságait.

Nem oldhatsz meg mindent helyette, nem leszel ott mindig...de megtaníthatod neki, hogy a kudarc is jó valamire, megtanulja a maga útját megkeresni, kitartónak lenni, erősnek lenni.

Elmondhatod neki, hogy előbb szeresse meg magát, ahhoz, hogy mások is megszeressék Őt.

Elmondhatod, hogy nem az a fontos mit mondanak, hanem ki mondja.

Elmondhatod neki a saját szavaiddal, mi miért van, mit hogyan kell megoldani (szerinted), és a felkínált alternatívákból majd kiválasztja azt ami szerinte megfelel.


Elmehetsz pszichológushoz, a kislányod nélkül, és elmondhatod neki, mit tapasztalsz nála, mik a Te érzéseid, és majd ad egy választ (különböző opciókkal,amikkel segíthetsz). Szerintem ne vidd el kapásból Őt is, mert ezzel esetleg megerősíted benne azt az érzést, hogy vele valami nem jó, és ezért nem szeretik a többiek.


Néha kell kapjunk pofont is, hogy megtanuljunk elhajolni előle... Aggódj kevesebbet!

2018. márc. 9. 10:12
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!