Mit tehetünk, ha a párom gyermekei nem szeretnek nálunk lenni?

Miért kéne szeretniük nálatok lenni?

Ha egyszer kényszer, hogy nálatok legyenek, mert a párod exe úgy dolgozik, akkor kényszerből így van és kész. Ha majd nagyobbak lesznek, nem kell itt lenniük, mikor az anyjuk dolgozik.

Az természetesen az ő felelőssége lenne, hogy megértesse velük, hogy itt mások a szabályok és ezt tudomásul kell venniük. De normális ember eleve úgy él, ahogyan ti, szóval egy abnormálisan élő szülő nem fogja tudni ezt elmagyarázni a gyerekeinek.

Szóval a lényeg: ne legyen benned megfelelési kényszer. Ha nem érzik jól magukat a párod gyerekei nálatok, az az ő bajuk.

Panelban lakunk, nálunk sincs minden tárva nyitva. A szigorú napirend a te gyerekeid napirendje nem az övéké, ha nem lennének autisták azt mondanám alakitsátok ki az ottani napirendet. De így nem tudom ..az biztos hogy nekik sem lehet egyszerű velük, megszokni hogy minden kőbe vésett. A pazarlással egyetértek, en sem szeretem. Bár ha az étkezesre is vonatkozik ez a napirendezés nem biztos hogy mindent akkor tudnék megenni amikor a te gyerekeid.

1es már miért csak az anyja felelőssége megertetni? Ott az apjuk elvégre náluk vannak..

Az biztos hogy nem jó irány hogy ti semmiben nem tudtok engedni meg alkalmazkodni.

Tehát hajnali 4-kor felébresztitek őket a begyújtással? Meg a fiad sokszor még felébreszti a férjed gyerekeit?

Hány évesek a gyerekek pontosan?

Meg hánykor kéne enniük?

"sokszor olyankor is felébreszti a párom gyerekeit, amikor aludnának, mert ő akkor gépezik stb..."

Bocs de én sem szeretnék ilyen helyen lenni.

Mégis mekkora gyerekekről beszélünk, hogy az egyiknek már barátnője van?

Tehát adott 3 neletlen gyerek - a tieid -, akinek a társas együttéléssel alapvető gondjai vannak, pl beugat a másik gyerekeknek, plusz a férjedéinek állandóan alkalmazkodniuk kell xyz napirendjéhez és csodálkozol, hogy nem akarnak menni.

Én sem akarnék, pedig alapvetően rugalmas vagyok - bár az is fix, hogyha nekem állna neki pampogni a "nagy gyereked", hogy miért eszek, amikor megéhezek, elküldeném a francba úgy elég erteljesen.

Jesszus. Az én gyerekem is spektrumon van, de igenis kell alkalmazkodnia neki IS. Tehát a másik kettőnek is. Egyébként csak jófejségből vállalnám be a párom gyerekeit, amikor az apjuk nincs itthon, ez tökre nem normális, az ő gyerekei, neki kellene velük lenni, és KETTESBEN a gyerekeivel, nem családosdizni az enyémekkel is. Mindre kell időt szakítani, mehet családosdi is az új családdal, de abból kevese, a láthatás leginkább arról kellene hogy szóljon, hogy az apa bepótolja a gyerekeivel a kiesett időt és ebből legyen a legtöbb, mert a gyerekeknek erre van igényük.

Ha az enyém elkezdene pattogni, hogy nem fog alkalmazkodni, letiltom a wifiről egy hétre legalább. Igenis alkalmazkodunk a vendégekhez, ritkán vannak nálunk(legyenek ritkán, ne veled, hanem az APJUKKAL legyenek sokat és NE AKKOR, mikor ti is ottvagytok. Az az apjuk láthatása, csak rá van szükségük!) Nekem nem tetszik, hogy nem veled a gyereked arra hivatkozva, hogy auti, mi mind neveljük a mijeinket, nekik is kell alkalmazkodniuk. Csak nekik több erőfeszítésbe telik, de muszáj. Egymisek?