Most mit csináljak? Nem bírom lelkileg, már nem tudom mi a helyes, segítség!

Kérlek olvassátok végig, nem tudom mi tévő legyek.

Anyu depressziós. Szerintem pánikbeteg is volt, ezt nem tudom, de ugye szedi az antidepresszánsokat. Én sajna nagyon bunkó tudtam lenni vele, úgy éreztem, nekem kell ápolni őt, stb..Aztán elkezdett inni a gyógyszerekre. Többször tagadta, stb. Én innentől már eléggé rosszul éreztem magamat, mikoris egyszer kitört belőlem a sírás, mert láttam, hogy rosszul lett a sok piától, stb. Azóta leszokott, nem iszik, stb. Olvastam sok helyen, hogy ilyenkor nagyon sokat kell törődni vele. Nehezen, de megpróbáltam kedves lenni, sajna a bunkóság nálam magától jött...:/ Néha úgy éreztem, mintha én lennék az Ő anyukája, és nem fordítva, mint ahogy az helyén való. Régen nagyon eljárogatós voltam itthonról, minden nap elmentem, stb. Az eset óta meg gépfüggő vagyok, alig megyek el valahova, vagy lemondom. Ha egy héten a 7napból 4szer elmentem, volt, hogy anyum azt mondta, hogy "SOha nem vagyok itthon". (Gondolom szüksége lett volna rám).

Az idei nyár legnagyobb részét is itthon töltöm, anyu azóta már "helyrejött", hihetetlen változáson ment keresztül, kezdem úgy érezni, hogy Ő már betölti az anyuka szerepet. Viszont a héten is 4szer mennék el a 7ből, és megint kérdezet, hogy már megint elmész? Persze nem dühösen, de megőrülöka bűntudattól.

Ha itthon maradok akkor csak gépezek, és begolyózok, ha elmegyek, akkor meg túl sokat megyek el, holott 16/L vagyok, szerintem ebben a korban a többiek minden nap elmennek. Nem bulizom, nem cigizem, nem iszom, szóval ez nem lehet baj.

Mit csináljak? Lelkileg nem bírom.