Kamaszgyerekek miért engedik meg azt maguknak, hogy tanítási órán jó hangosra bekapcsolják a zenét, játszanak a gépen vagy a tanár privát szférájáról kérdezzenek?

Ez pedig a tanár hibája. Mi nagyon-nagyon...elvetemült évfolyam voltunk. Több tanárt megsirattunk, de érdekes volt olyan tanár, akit kussban vártunk és soha eszünkbe sem jutott pl zenét hallgatni nála.

Másnál meg aludtunk, ettünk, kártyáztunk!!! első padban, lógtunk, zenét hallgattunk, leckét csináltunk a következő órára.

Ha ugyanaz az osztály az egyik órán állat módjára viselkedik, másik órán meg egy szava sincs, ott a tanár a hibás.

A tanárok 99%-a egy rakás sz***, ez van.

Már jó pár éve nem járok iskolába :) 6 éve fejeztem be a középiskolát, de a mai napig van olyan tanár, akire mentoromként gondolok és örülök, hogy a diákja lehettem.

Tisztelet, a lényeg és azt nem kikényszeríteni lehet, ahogy itt sok szülő hiszi pl.

Ki kell érdemelni, tudással, emberséggel. Tanárnak lenni nem olyan, mint zöldséget árulni. Olyan emberek menjenek tanárnak akik tudnak bánni a gyerekekkel és valóban tovább akarnak valamit adni. Úgy értem értelmes dolgot, nem azt, hogy melyik az időhatározó egy mondatban, mert az nem tudás, az egy nagy nulla.

Egy tanár, tanítson bármit, legyen példakép, legyen minta a diák számára, legyen olyan akiben megbíznak a diákok, akire felnéznek.

Valaki vagy ilyen ember vagy törődjön bele, hogy 4 éven keresztül egyszer sem készülök az óráira, könyvet nem hordok, füzetem meg nincs is abból a tantárgyból, nem is volt, nem is lesz. (Konkrétan volt ilyen tanárom, ahol ezt meg lehetett csinálni.)

Én középiskolai tanárként dolgozok és nálam sincs ilyen. Mondjuk az óra első pár perce azzal telik, hogy megnyugodjon mindenki, előszedje a felszerelést, elrakja a felesleges cuccait. Tanév elején mindig bepróbálkoznak a gyerekek, de akkor tisztázzuk a szabályokat és általában nem fordul elő ilyen. Persze egy-egy eset mindig akad, de annak megvannak a következményei.

Szóval a tanár hibája, ha nincs kiállása, nem következetes és nem ad egyértelmű normákat a diákoknak.

Nemrég voltam gimis. Saját tapasztalataim szerint írom ezt, nálunk azok a tanárok voltak kipécézve akiknek semmi kiállása nem volt.

Aki bejött és lefektette a szabályokat, majd tartotta is azokhoz magát ott nem volt semmi gond.

S itt nem vasszigorról beszélek, a legtöbb jól oktató és fegyelmet tartani tudó tanárom nagyon jó fej volt és képesek voltak kompromisszumot is kötni.

A hangadók kedvenc célpontja a minimális önbizalommal rendelkező, házirendhez görcsösen ragaszkodni próbáló tanerő volt. Csak egy példa: Fiúknak nem lehet bent fülbevaló. Volt olyan tanár aki kiszedette minden srác füléből, majd azok sorra elkezdték őket visszarakni. Az órából 30perc azzal telt el, hogy "Gyuri, Jani, Peti, Laci vedd ki a füledből".

Mást ez nem érdekelt, mert magyarórán ülve Jani fülében levő pötty pont annyira veszélyes, mint a Julcsiéban levő karika, pluszban semmiben nem befolyásolja az óra menetét, hogy nem csak a csipetcsapat nőtagjainak van kilyukasztva a fülcimpája.

Ez is tipikus, amikor hülyeségekkel foglalkozik a tanár, értelmetlen szabályokon lovagol.

Akkor mitől lenne tekintélye, miért kéne komolyan venni egy tanárt, aki mások fülbevalóján kínlódik?

Nekünk van egy tanárunk, aki év elején kötött velünk egy "kompromisszumot", miszerint ha csöndben vagyunk és jegyzetelünk, akkor bizonyos dolgokat nem vesz észre. (zenehallgatás fülhallgatóval, evés, ivás) :D Ez a tanár egyébként egész normális...

Általánosban volt egy tanárom, őt nagyon imádtam, nála eszünkbe sem jutott zenét hallgatni. És nem azért, mert annyira szigorú lett volna, hanem azért, mert egy pillanatról sem akartál lemaradni. Annyira jó fej volt, egész órán poénkodott, folyton röhögtünk, szívatott minket, de úgy, hogy közben, ha kellett, 3 órai anyagot is le tudott adni 45 perc alatt. Ilyen tanárokból kellene sokkal több, én örültem neki, hogy 3 tantárgyat is ő tanított. :)

Most biztos el vagy keseredve, hogy nem olyan válaszokat kaptál, hogy "neveletlen suhancok, a szülő hibája, hozzuk vissza a körmös adást" stb

Márpedig minden válaszolónak 100%ban igaza van. Megjártam pár iskolát, és egy kezemen tudnám megszámolni, hány jó tanárom volt.

A jó tanárokra igenis odafigyelnek a tanulók. Volt pár elég deviáns arcokból álló osztályom, s nem tagadom, rám is illik ez a jelző, de amelyik tanár kivívta a tiszteletem, nem kötekedett felesleges dolgokon, és nem szárazon magyarázta el az anyagot, hanem érdekessé tette azt, na náluk nem volt helye olyanoknak, amiket te felsoroltál.

Ahol szárazon darált a tanár, ott én is a telefonomon játszottam, és a dolgozatokra készültem puskával.

Amúgy azt sem kéne elfelejteni, hogy a tisztelet két oldalú dolog. A tanárnak is tisztelnie kell a tanuló privát szféráját, nem beleszólni abba, hogy középiskolás létére hogy öltözik, hordja a haját, vagy sminkel. Semmi köze hozzá. A diák sem mondhatja meg, hogy mit vegyen fel a tanár, vagy kritizálhatja a külsejét bármilyen formában, tehát amíg a tanuló nem szeg házirendi pontot az önkifejezésével, a tanárnak sincs köze hozzá.

Sokszor mondják, hogy a tinikből hiányzik a tisztelet. Nem hiányzik, csak ki kell érdemelni, ahogy más is írta. Azzal, hogy kötözködik, már már követeli a tiszteletet, az ellenkező hatást fogja elérni. Tapasztalatból tudom. Akadt pár borzalmasan tanító, de annál beképzeltebb tanárom.

És igenis baromira szűrni kéne, ki lehet tanár. Minimum egy pszichiátriai tesztel, hogy ki alkalmas rá. Az, hogy elvégez egy bölcsészkart, és hozzá egy pár hónapos tanárképzést, még nem lesz jó tanár, nem biztos, hogy át tudja majd adni a szükséges tudást, sőt, az sem, hogy jó ember lesz. Márpedig ez fontos. Én sem örülnék, ha a gyerekem szellemi fejlődéséért egy olyan lenne felelős, akinek bár megvan a képzettsége, emberileg egy nulla.

Csak persze az államnak nincs kedve ezzel foglalkozni, hogy ki kerül oda. Meg lehet nézni egy-két külföldi iskolarendszert, na ott tuti nem hallgatnak zenét, meg bunkóznak a tanulók, mert jó kezekben vannak.

Igaza van korábbiaknak. Viszont a gyerekek 90%-a nem azért jár iskolába mert tervei vannak az élettel, illetve okosodni akarnak, hanem mert nincs más választásuk.

16 éves fiú vagyok, én amikor csak tudom előveszem mobilom, vagy elmélkedem az élet nagy dolgain. Első osztály óta nem érdekel tanulás. Szóval azért mert kényszerítve vagyunk.

Mint ha majmoknak magyaráznának a tanárok. Képtelenek vagyunk felfogni, nem fogjuk megcsinálni a mit tanár mond. De ezt több tíz év alatt képtelenek voltak megérteni, mindenkit beerőszakolnak iskolába, csak hogy megkapják családi pótlékot.