Konzervatív anyukák! Mi lenne az a kor vagy mellméret amikortól engednéd a lányodnak hogy melltartót hordjon?

Nekem egyáltalán nem érezte anyukám, hogy foglalkoznia kéne ezzel. Már minden lánynak volt valami a pólója alatt tesi órán mikor átöltöztünk, csak nekem nem. Ez kb 6. osztályban volt katolikus iskolában, ha ez számít. Nagyon kellemetlen volt. Ha lett volna egy kis saját pénzem biztosan erre költöttem volna, de így néhány trikó alját vágtam le... De kis idő múlva már ez sem volt elég, mert annyit nőttek, hogy nem csak a szemérmességemben zavart, hanem fájt mikor futni kellett, hogy nem tartja semmi, pedig mostanra is csak átlagos méretű lett. Végül örököltem pár melltartót rokonoktól, azokat hordtam, de mivel nem személyesen vettük, kényelmetlenek is voltak és nem is tetszettek, de a semminél jobb volt. Volt hogy otthon elsírtam magam a ruhásszekrényem előtt emiatt, mert beszélni sem mertem erről anyukámmal, mivel anya elég prűd volt. Szerintem ezen gondolkozz el, én mindenképp másképp intézem majd ha nekem gyerekem lesz.

Ja és ugyan ez az izzadásgátló. Nagynéném vette észre, hogy már büdös a szennyes pólóm a hónaljánál, ezért ő beszélt velem erről és adott is egy stiftet. Mikor elfogyott, csak egy boltban mertem anyukámnak mondani, hogy vegyünk, mert elfogyott. Erre azt kérdezte minek nekem... én zavaromban csak annyit tudtam mondani, hogy miért ne.

Mikor tisztasági (nem egészségügyi, hanem minden napos használatra való) betét kezdtem használni, akkor pedig megkaptam, hogy " mert ez a divat?" pedig mai napig kénytelen vagyok, használni, mert túlzott folyásom van, amit nőgyógyász észrevételezett már, de a pontos okát nem tudjuk.

Szóval ez nem "divatozás" meg nem tudom mi, hanem szükséges dolgok. Szerintem ha nem tudsz nyíltan ilyesmiről beszélni vele, ami a legjobb lenne, legalább boltban kérdezd meg, hogy szeretné-e, hogy vegyetek neki és semmiképp ne írd fölül, szerinted még nem kéne.

Remélem segítettem.

22/L

Én sok téren konzervatív vagyok, öltözködésben főleg, de sztem az, hogy egy nő korlátolt és prűd vagy 70 évvel ezelőtt él agyilag, az nem egyenlő a konzervatívsággal. Én nem mellmérettől tenném ezt függővé, persze ha korábban érik, korábban vennék neki. Hanem: 1) mikortól kezd hordani a többi lány, 2) mikortól érzi ő maga kínosnak, hogy nincs rajta melltartó.

Én egy olyan a-s kosárnál 13-14 éves korig igyekeznék azért inkább egy bélelt, nem cérnavékony anyagú topot ráadni inkább, mert sztem olyan méretnél nincs szükség melltartóra. Amit nem engednék olyan 16 éves korig, az az a fajta pushup, amiben több a szivacs, mint az anyag. Utána sem rajonganék érte, de hő ezt akarja, lelke rajta.

Ha meg már B-s, C-s kosár, akkor melltartó. Első években lehetőleg inkább olyan, ami kényelmes meg jól tart, mint ilyen csicsás cukcsi darabkák.

Nekem 7.-ben lett az első ilyen vastagabb anyagból készült topom, 9.-ben pedig anya átvarrta egy régi A-s melltartóját hogy kipróbáljam aztán vettünk egy sajátot.

Ha lenne lányom amint kérné vennék neki, persze előbb szerintem valami vékony szivacsos (azért jó a szivacs hogy ne üssön át semmi9 merevítő nélküli darabot aztán ha rendesen belefér az A/B kosárba már "rendes" melltartót is, akár 1-2 ilyen "csinibb" darabot, nekem is jobb napom van ha a szebbik melltartómat hordom.

Betéttel meg úgy lennék mint anya, mindig van mindenféle, tisztasági, rendes, tampon, ha kell vegyen belőle és szóljon ha elfogyott.

Egyszerűen alig hiszek a szememnek, hogy milyen anyák vannak. Mi a francnak vállal az ilyen gyereket ?! Felháborító és szánalmas, ha egy magát anyának nevező nő

- elnézi, hogy a lányát csúfolják tesin a lobogó melle miatt, vagy tesin kívül is, mert átüt a bimbó a pólón, ráadásul a lánynak fájdalmat okoz melltartó nélkül futni

- elnézi, hogy a lányát csúfolják a hónalj-, lábszőre, esetleg bajsza miatt. Már nem a középkorban élünk basszus

- a legdurvább számomra : nem vesz betétet a lánynak, mert annyira prűd és bűnös dolog a menstruáció, folyás

Nekem ugyanez volt. Idős szüleim vannak. Bár most így utólag ez nem indok, mert a 80 éves szomszédom is normálisabb. Ráadásul anya tanárnő, gyerekekkel dolgozik,fel nem foghatom, hogy lehet ilyen a saját gyerekével.

Izzadásgátlót magamnak vettem titokban 7.-ben azt hiszem, mert nem engedték, beszélni sem mertem róla. Az osztálytársaim meg röhögtek rajtam. Ráadásul kis faluban élünk. Előtte kipróbáltam anyámnak egy régi dezodorját, de tiszta kiütés lettem tőle.

Melltartó ugyanez, de kB. 16 évesen vehettem magamnak egy szivacsosat, addig átütött minden. Nyolcadikban engedte meg először a toppot, de az meg már kicsi volt a mellemre. A szőrtelenítésről meg ne is beszéljünk... Titokban először elcsórtam apa régi borotváját, amit utólag már nem tennék. Aztán 16 évesen összespóroltam magamnak egy epilátort, amit direkt tönkretett a tesómmal.

Amikor először megjött a menstruációm 11 évesen, nem adott betétet, hanem vattát és amikor már két nap után tiszta vér volt minden ruhám, akkor ment el betétet venni. Beszélni nem lehetett róla. Ami legjobban fájt, hogy kukát sem vett a fürdőbe és titokban kellett kidobálnom, elrejtenem a használtat. Emlékszem akkor vittem ki őket a nagy kukába, mikor elmentek otthonról. Az egész általános iskolai utolsó két évem azzal telt, hogy azon izgultam, hogy hogyan lesz következő hónapban betétem... Amikor mondtam, hogy vegyünk szemetes, akkor jött, hogy "minek az neked" és hasonlók.

Aztán később a smink és a körömlakk... A lakkjaimat kidobálta, beszólogatott miatta. Apám volt, hogy azzal fenyegetett, hogy le vágja a kezem. Mindez 16 évesen, mert akkor kezdtem el kicsit "csajosodni".

A tampon miatt meg szószerint leri**nyomott. Azt se tudja, hogy mire való. Pedig a saját pénzemből vettem meg.

Minden lányos dolgot ellenez, még így 19 évesen is. Apával a jövedelmük 400.000 Ft volt összesen, mégsem vett meg soha egy normális ruhát sem, szakadtam jártam, meg egy nadrágom volt. Azt meg máig nem érti meg, hogy miért kellene minden nap fürödni, miért nem elég hetente. Valamint el lehet járni ugyanabban a ruhában is egész héten.

Én nagyon sajnálom, hogy nem volt tesóm vagy rokonom, akivel erről beszélgettem volna. A barátaim előtt meg szégyenlettem és nagyon zárkózott voltam, pedig utólag biztos elmondanám.

Ezek nagyon meghatározás a kamaszkoromat, de végül megoldottam magamnak, de lehettem volna talpraesettebb is.

Az életemet viszont nem ezzel tették tönkre, hanem, hogy mindentől és mindenkitől tiltottak. Valamint elkezdték verni, ha visszaszóltam.

19/L