Hogy bírjátok, ha a gyereketek olyan valakire ütött, akivel nehezen jöttök ki?

Nálunk is hasonló. De rá kellett jönnöm, hogy nem a gyerekem viselkedik úgy, mint az anyám, hanem az anyám ragadt le egy 5 éves szintjén.

A gyerek még formálható. A temperamentuma nem, de az igen, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezeljen nyugodtabban.

Szerintem nagyon konzekvensen kell nevelni, hogy megtanuljon beilleszkedni a közösségeketbe.

Meg hasznos lehetne nevelési tanácsadó bevonása, ha van normális a közeletekben, ugyanis egy jó szakember rengeteg tippet tud adni, amivel meg lehet tanulni kezelni az ilyen gyerekeket, illetve öket is normálisan lehet szocializálni.

Átérzem a helyzetet. Fiam tipikusan az a fajta ember, akit messziről kerülnék ha lehetne. De ugye őt nem lehet, mert a gyerekem. Szeretem imádom, de nehéz természet. Ráadásul hozzá most még a kiskamaszkor is társul. 10 éves egyébként. Nem tudom kire ütött, nálunk nem hiszem, hogy örökletes lenne. Szimplán olyan mintha neveletlen lenne. Nem fogad szót, virnyíkol állandóan, visszabeszél. Suliban sem tudja tartani a száját. Direkt piszkálja a testvéreit. Direkt ellenem szegül, ha kérem, hogy ne csinálja (pl. Ne piszkálja a tesóját) csak azért is csinálja. Sokat veszekszem vele, a férjem meg velem, szerinte rá kellene hagyni. Mikor nagyon kiborít a fiam, szoktam neki mondani, hogy változzon jobb irányba, mert egy kislány sem fogja szeretni nagykorában ha ilyen marad. Akkor persze azért hisztizik, hogy ilyet mondok. A múltkor felvettem a hisztijét, azt mondtam neki, hogy mostmár meg fogom mutatni másnak mit csinál, annyira elegem van már ebből. Persze akkor én vagyok a legrosszabb anya. Járatom korrepetálásra, mert karantén alatt b@szott velem tanulni, állandóan ellenszegült akkor is, ígyhát most tanárhoz hordom. Órákig képes hisztizni, hogy ő márpedig nem fog menni.. A minap a fejemhez vágta, hogy csak azért akarom, hogy okos legyen, hogy tudjak vele dicsekedni. Hát az állam leesett. Persze nem azért, hanem mert azért fontos lenne megtanulni normálisan , helyesen írni.

Szóval átérzem hidd el. Sajnos nekünk az idő nem sokat segített. Én is hittem, hogyha nagyobb lesz, akkor jobb lesz, de nem.

Hordtam egyébként anno TSMT tornára, pszichológushoz, neurofeedbackre. Szerintem csak pénz kidobás volt. Van még 2 fiam, szerencsére velük megtapasztalhatom, hogy milyen a nyugis, átlag, "normális " gyerek.

Kislányom is minianyósom. Remélem a természete nem az lesz. Jelenleg csöves alkoholista aki többször ült börtönben mint wc-n :( Nagyon szép nő volt fiatalon, a lányom egy az egyben a tükörképe, mindenki mondja.

Nagyon igyekszem, hogy jól neveljem.

Az önfejűség, akaratosság szerintem tipikus gyerek tulajdonság.A legtöbb gyerek azt is szereti ha minden róla szól.Szerintem van egy alap természet ami velünk születik, a többit a környezet formálja.Szóval valahol ti is.

Az én lányom is nagyon eltérő személyiségű tőlem.Inkább az apjára ütött és bár szeretem az apját, de két nagyon makacs,erős akaratú ember egy házban bőven túl sok az idegeimnek:D Nem tudom később mi lesz.Igazából főleg a kamaszkor miatt parázok, de remélem hogy formálhatom annyira ,hogy nem fog elkallódni vagy nem csinál nagy butaságokat csak mert ő úgy gondolja.

Én nem tudtam formálni. Borzalmas. Kikészít. 14 éves, lány. Egy igazi manipulátor, minden lében kanál. Haragtartó, bosszúálló. Már ilyen volt 3 évesen is. Az érzelmi zsarolás mestere.

Nagyon nehéz vele. Próbálok erős lenni és nem bedőlni neki.

Előre sajnálom, hogy milyen pofonokat fog kapni az életben saját maga miatt. Hiába minden szó, próbálom segíteni de nem hallgat rám, megy a feje után.

Pszichológushoz már járt 3 évesen egy ideig és most is jár már fél éve . Semmi változás, az alaptermészete nagyon rossz és most a kamaszkor mégjobban kihozza.