Hogyan lehet lerövidíteni ezt az alvási procedúrát? Vagy milyen praktika vált be nálatok hasonló helyzetben?

Nem akarlak elkeseríteni, de 2 éves kortól ez a normális, átlag 40 perc. KB 4-5 éves korig így is lesz, mert ebben a korban szivacs az agyuk, rengeteg infót kell feldolgozni.

En azt vettem észre, ha kicsit mesélek, aztán csak csendben "elvagyunk", kb szűk fél órára sikerül lerövidíteni, kimegyek amikor már mindent elmesélt és nyugton van, 10p múlva alszik.

Én meguntam és otthagytam, már 1.5 órát fogta az ujjam, szakad ki a karom ha megmozdultam kapta fel a fejét.

1 nap 30 perc sírás, visszamentem közbe többször lefektettem simi kijöttem

Másnap 15 perc sírás ugyan úgy mint előzőnap

3.nap 5 perc sír@s sem volt, majd kb 10 perc és aludt.

Sokkal hamarabb elalszik, míg bent voltam minden mozg@somra felkapta a fejét, vigyázott ki ne menjek.

Minél hosszabb az esti procedúra, annál később alszik el.

Kell egy kis rutin, mert le kell zárni az estét, de nem kell egy órát húzni.

Szövegértés: nem magára hagyás, hanem magára hagyottság ÉRZÉS. Ezt a gyerek érzi, éli meg - nem véletlenül sír -, nem ténylegesen történik meg. Egy dologról tök mindegy hogy mi mit gondolunk, ha az aki átéli mást érez.

Egy példa: Hiába mondom el, hogy tök biztonságos beülővel, kikötve, végigmenni egy gerendán 20 méter magasan. Te valószínű azt fogod érezni, hogy halálfélelmed van ha rá kell lépni arra a pallóra. Pedig biztonságos, nem történhet semmi, ha véletlenül esel, megtart a kötél.

Az hogy mi történik és azt hogy éljük meg, még felnőttként is nehéz. Egy 2,5 évesnek nincs realitás érzéke. Ő megéli amit épp érez. Akkoris ha az nem reális felnőtt fejjel.