6 éves lányom szinte minden éjjel megébred, kikel az ágyból, felkelt engem, majd visszakísérteti magát az ágyába, és ott meg kell várnom, hogy újra elaludjon. Hogyan szoktathatnám le erről?

Kiegyensúlyozott, csacsogós, eleven kislány, ha napközben beszélgetünk, nem tudja megmondani, hogy miért kel fel éjszaka.

Mivel már nem csecsemő, kérdezem, hogy mi a baj, de nem tud konkrét választ adni. Azt mondja, hogy nem ő dönti el, hogy mikor akar felkelni, csak felkel. Ha meg már felkelt, akkor fél, de hogy mitől fél, arra nem tud felelni.

Eleinte visszakísértem az ágyába, befeküdtem mellé, megvártam, hogy újra elaludjon, de persze, ahogy ez egyre többet ismétlődött, egyre fáradtabb lettem én is, így volt, hogy elszundítottam mellette. Mivel kicsi az ágya, én mindig összetörve ébredtem, tehát ugyancsak fáradtan, így egy idő után csak visszaküldtem az ágyába. Ekkor sírni kezdett, tehát mégiscsak mennem kellett hozzá. Egy időben bebújt mellénk az ágyba, de az elég kényelmetlen, így senki sem tud pihenni.

Próbálnám úgy intézni a dolgokat, hogy a párom ne keljen fel, lehet, hogy ezzel rontottam el az elején, amikor visszakísérgettem...

Ja, ha meg hagyom, hogy sírjon, hátha abbahagyja, nem szokta, és amikor átmegyek hozzá, remeg a zaklatottságtól (vagy a félelemtől).