Vajon minden egyke szeretett volna testvért?

Én egyke vagyok. Amíg olyan helyen laktunk, ahol nem voltak gyerekek akikkel játszhattam volna, vágytam egy kistesóra. De csak addig:)

Ma már hálát adok az égnek, hogy mégsem lett testvérem. Ha lenne még kettő, akkor most nem az albérletemből írnám ezt a választ, ahol az egyetem miatt lakok. Az egyetem sok pénz, még kollégiummal és állami finanszírozással is. Nemsokára még többe fog kerülni és nehezebb lesz bejutni állami finanszírozásba. Azok a szakmák, amik érnek valamit 300ezer/ félév vagy még több.

Ha ezt két- három gyereknek is biztosítani tudjátok, akkor biztosan, jó lesz a kislánynak. De ha nem.. gondoljatok a gyermeketek jövőjére, nem mindegy, hogy később mennyit kell küszködnie.

A nyelvoktatás a középiskolában a béka feneke alatt van. Nyelvvizsgához, nyelvtudáshoz rengeteg pénz kell magántanárra, tanfolyamra. Maga a vizsga is őrült drága.

stb stb. Ha azt számoljátok, hogy van e elég pénz még egy-két gyerekre, akkor ne csak az etetést és a ruházkodást számoljátok bele!

A legnagyobb ajándék amit adhatsz a gyermekednek a testvér...Ezt olvastam valahol és nagyon meghatott.

Lehet, hogy jelen pillanatban úgy tűnik, hogy nem lenne pénz az iskoláztatásra 15-20 év múlva, de ez nem biztos!Azért arra is van esély, hogy összejönnek a dlgok, és tudjátok majd őket támogatni.De ha mégsem, és valamilyen szakmát tanulnak, akkor sem dől össze a világ....

Persze ti tudjátok, ezt nektek kell tudni, csak szerintem ne az anyagi körülmények legyenek a legeslegfontosabbak, mert az amúgy is mindeig változik.

Mi 5en vagyunk tesók, 2en már elköltöztünk, de olyan jó, mikor összejön a család, főleg, hogy már nekem is és húgomnak is van gyerekünk.

Volt mikor nagyon nagyon jól ment szüleimnek, most viszont...hát hogy is mondjam, lehetne jobb is a helyzet, sokkal jobb...de majd helyre rázódik minden, segítünk egymásnak.Mikor férjemnek nem volt munkája sokszor bevásároltak nekünk(szüleim), most nekik nehezebb, mi segítünk ahogy tudunk.

Szóval gondoljátok végig azért még egyszer:)

ja persze, mert minden diplomást tárt karokkal várnak a jólfizető állások....

ha az emberben nincs egy kis optimizmus a jövőt illetően, akkor jobb, ha begubózik, és remete életet él....

Én sosem szerettem volna. :) Nekem nagyon kalandos gyerekkorom volt így is, nagyon sok olyanban volt részem, amiben másnak nem. Azért szerintem attól, hogy valaki egyke még nem unalmas az élete. Vannak ismerőseim akik szintén egykék, és mikor kérdeztem többen mondták, hogy nem akartak sose tesót. Nagymamám mondta mindig (mert ő is egyke), hogy még 18 évesen is kérte az anyukáját, hogy legyen kistestvére. De dédmamám mindig azt mondta neki, hogy örüljön, hogy nincs. Aztán neki lett 3 gyereke és utólag úgy gondolja valahol igaza volt az anyjának, mert az ő gyerekei közt sose volt jó a kapcsolat, pedig alig van köztük korkülönbség. Ez a mai napig nagyon rosszul esik a mamámnak.

Ettől függetlenül én is úgy gondolom, hogy majd 2 gyereket szeretnék. :)

Én egyedül voltam,s nagyon rossz volt.

Még most is jól jönne pedig már 35 vagyok.

Nekünk viszont 4 gyerekünk lett!!!!!

4 gyerkőc anyukája