Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Kisgyerekek » Normális dolog, hogy teljesen...

Normális dolog, hogy teljesen ki vagyok borulva gyermekem bölcsiből oviba kerülése miatt?

Figyelt kérdés

A bölcsit nagyon szereti a fiam, a kis társaival és a gondozónénikkel együtt. Nagyon sokat tanult tőlük és Ők is nagyon szerették. Már csak 2 hét van vissza a bölcsiből, szeptemberbe pedig az ovit kezdi.

Én meg teljesen kész vagyok már a gondolattól is, hogy el kell jönnünk a régi helyről. Állandóan sírhatnékom van. Ha elénekelünk egy dalt amit a gondozónénitől tanult, már el is bőgöm magam.

Nehezen viselem a változásokat, akár csak a kisfiam.

Nem tudom hogy vészeljük át ezt az időszakot... :(


2012. júl. 15. 21:18
 1/3 anonim ***** válasza:
100%

Legalább te szedd össze magam,felnöttként,mert igy a gyerek sem tud továbblépni ha te bömbölsz a bölcsi utan.,amikor neked még időd is volt felkészülni,mivel tudtad h év vége van/lesz.

be tudtok majd menni beköszönni idönként az gondozóknak a bölcsibe.

2012. júl. 15. 21:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/3 anonim válasza:

Szia.

Engem is nagyon szerettek a bölcsibea amikor kicsi voltam és nekem is fájt amikor elmentem.(11éves vagyok)

Anyukám azt mondta , hogy ne szomrkodjak, hogy elmegyek mert az oviban is nagyon sokan fognak segíteni , játszani, és barátokat szerezni.

nekem nagyon jó idaszak volt amikor oviba mentem.

Első nap sírtam emlékszem , de amikor már egy hete voltam akkor találtam olyan sok barátot , hogy megtaláltam kösztük a legjbobba barátom.Tehát ne szomrkodjatok, az oviban is rengetek élmény fogja érni a gyereked.

Ha elkéred a gondozóktókl a teló számot talán a gyereked is tud vele beszélni vagy egy alkalmat átmentek hozzájuk.

Üdv.

2012. júl. 15. 21:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/3 anonim ***** válasza:

De aranyos vagy!

Viszont próbáld meg magad összeszedni a kisfiad miatt. Az ovi is biztos csodás lesz. És lehet tartani a kapcsolatot azokkal, akiket megszerettetek.


Egyébként megértelek, én is nagyon érzelmes vagyok. Én attól tudnék sírni, hogy bő egy év után itt hagyjuk azt a lakást, ahová csak munka miatt költöztünk, és előre tudtuk, hogy nem tart örökké, de mégis itt töltöttük életünk egyik legboldogabb időszakát. Kislányom fél éves volt, mikor ide költöztünk, kezdtük a hozzátáplálást, itt kúszott-mászott, majd felállt, most meg rohangál, és nemsoká' két éves lesz. És ez az otthona. Amire majd egyáltalán nem fog emlékezni...

2012. júl. 15. 22:19
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!