Van itt olyan hölgy, akinek a párja nem szívesen fogadott örökbe?

Én szerettem volna saját mellé akár nagyobbat (mármint a miénknél kisebbet, de nem babát), mert kockázatos lett volna még egy terhesség. De a férjem nem, azt mondta, nem nevelné másét. Átbeszéltük kétszer, aztán lemondtam róla, nem nyaggattam vele. A sors fintora, hogy azóta (rá sok éve) szétmentünk és most másét neveli, más meg az övét.

Az biztos, hogy ketten lennétek a szülei, szóval muszáj őt megkérdezned.

Facebookon a legnépszerűbb örökbefogadással kapcsolatos csoportban olvastam ilyen történetet. Egy ideig játszotta a férfi a mintaapát, aztán egyre inkább kezdett belőle kibukni hogy nem bírja a sok lemondással járó apaságot. Kérte az anyát hogy "adják vissza" a gyereket, de az anya nem akarta. Egyszer aztán meg is ütötte a gyereket, na akkor elvált tőle az anya, a férfi meg lelépett. Gyerektartást nem fizet, de nem is kérte a nő, tudta felesleges lenne kérnie.. Azóta talált másik párt az anya aki elfogadta az öf gyereket, a kissrác meg szerencsére nem emlékszik rá hogy megverte az apja (akkor még kisebb volt, már nagyobbacska)

Ott is feszegették a pszichológus témát, de ha utána olvasol az alkalmassági pszichológusi vizsgálatnak ott is ki fog derülni, hogy van egy rahedli pszichológus aki egyáltalán nem alkalmas erre a pályára...