Szólni kell az oviba, ha már többé nem akarom vinni a gyerekemet? Most szeretnék új ovit nézni neki.

Én megfordítanám a kérdést.

Keresnék egy számomra és a gyerek számára is megfelelő intézményt. Ott érdeklődnék, megbeszélném a részleteket, elvinném egy szabad napon a kicsit is kipróbálni, ismerkedni, ha minden ok, akkor oda beíratkoznék.

Ha ez megvan, akkor jelezném szóban, de ha szükséges, akkor írásban is az előző ovi felé, hogy szeptembertől másik intézménybe kerül a kicsi és kérném a "kilépő papírokat", pénzügyi elszámolást, ha szükséges.

A gyermek egyébként hogy áll ehhez? Szeretne új helyre menni? Olyan súlyosak a problémák, amit már nem lehet házon belül rnedezni? Betartottad a fokozatosság elvét és lépésről-lépésre haladtál a problémamegoldásban és végső megoldásként született a váltás?

Bennem ezek a kérdések is megfogalmazódtak, mert eszembe jutott, hogy a kicsiknek is szüksége van valamiféle állandóságra és jó esetben kötődnek a nevelőikhez, kis barátaikhoz is.

Természetesen ha a fejlődését, jólétét súlyosan veszélyeztető körülménnyel találkoztál, akkor nem kérdés a váltás- de akkor is már most, augusztusban valahogy foglalkoznék a kicsivel és mesélnék neki a várható változásokról.

Szép napot.