Szakértői bizottságos vizsgálat mennyi idő?

Nekünk jóval hosszabb volt.

9 órára kellett mennünk. Először minket is behívtak a gyerekkel együtt. Elmondtuk a problémát, ők képben voltak már, olvasták a nevelési tanácsadó által hozott véleményt. Ezután kiküldtek minket, és elkezdték a vizsgálatot. Volt IQ-teszt, EQ-teszt, írás, olvasás felmérés.

Ez kb. másfél-2 órát vett igénybe 1 szünettel. Ezután várnunk kellett. Kiértékelték az eredményt, majd neurológiai vizsgálat következett. Kb. 13 óra körül behívtak minket gyerek nélkül, és elmondták, mi a diagnózis, teendő...stb.

A fiunk hatodikos volt ekkor. Súlyos fokú diszlexia - és gráfia volt a diagnózis.

A controll vizsgálatok már nem tartottak ennyi ideig, de azok is tovább, mint a nevelési tanácsadó által végzettek.

Én is alaposabbnak éreztem, de még így sem elég alaposnak, illetve nem igazán azt nézték, amit kellett volna, szerintem.

Fiam adhd diagnózist kapott a Vadaskertből, habár az óvónők váltig állították, hogy autista, a pedagógus szakvéleményben le is írták.

Ehhez képest teljesen kiakadtam, hogy az összes vizsgálatot kezdték elölről.

Pedig előtte pár hónapja volt a Nevtanban, aztán a Vadasban. Nem értettem, hogy másik kolléga véleményét miért nem lehet elfogadni, miért nem olyat néztek, amit a többiek még nem. Bennünket vissza is hívtak, mert egy alkalommal nem értek volna a végére. Igaz, 5 éves volt akkor, így is sok volt neki, nem bírt volna 4 óránál többet.

Volt pszichológus teszt. Na, nem olyan volt amire gondolnál, hogy beszélget a gyerekkel, hogy esetleg szorong, vagy mi baja van. IQ-teszet csináltak a gyerekkel. Itt hívom fel mindenkinek a figyelmét, hogy nem vagy köteles elfogadni az eredményt!!!

Mire gondolsz, ha azt hallod IQ-teszt? Igen, intelligencia-teszt, aminek a normál értéke 100, ugye? Hát, itt nem az volt. Komplex képességfelmérő teszt volt, figyelemzavaros, beszédértési zavarral küzdő kisgyereknek, ahol a nő felolvasta, de csak egyszer mondta el a kérdést. A gyerek visszakérdezett, hogy mondja el megint, mert nem értette. A válasz, ezt nem lehet. Innentől kezdve a gyerek teljesen feladta, nem érdekelte a dolog. A pszichológus egyáltalán nem erőlködött, hogy a legjobbat hozza ki belőle, ha a gyerek azt mondta nem tudom, hát akkor beírta, hogy nem tudja. Nekünk 88-as IQ jött ki. Több ismerősömnek is nagyon pocsék lett a tesztje, volt akinek 60-as!!! Aztán persze jöttek azzal, hogy ez nagyon jó ám, mert nehéz volt a teszt. Aztán amikor vittem a suliba, fel sem akarták venni, mert szellemi fogyatékos. Nekem próbálta megmagyarázni a pszichológus, hogy ez mit jelent, hát ne nekem magyarázza. A tanár, aki ezt megnézi, a hagyományos iq-tesztre fog gondolni, ahol bizony elég gyenge a 80.

Ismerősöm megfellebbezte, csináltak vele normál Raven-tesztet, és valami 130 jött ki neki. Nekem meg a 10 éves gyerekem szakvéleményében ott virít az első oldalon (amit 5 éve csináltak), hogy IQ 80. Nem szabad elfogadni, fellebbezni kell, le ne írják!

Aztán volt valami gyógypedagógiai feladatsor, ahol nézték az iskolaérettségi feladatokat (számfogalmak, le tud-e rajzolni egy háromszöget, ilyesmi).

Utána logopédus, ahol kapásból bejelentették, hogy a gyerek töksüket. Hát, nem süket, kb. félévente megyek vele a fülészetre, mert mindenki ezzel jön nekem. Viszont a gyerek rájött arra, hogy a legkönnyebben úgy lesz túl az egészen, ha azt mondja, hogy nem tudom. Így 30 %-os lett neki, és ezen a teszten bizony a 90-100 % az elvárt.

De itt sem volt olyan, hogy a logopédus próbálta volna kicsit is noszogatni, hogy ugyan próbáld már meg.

Aztán a végén a gyermekpszichiáter következett, amin végképp kiakadtam. Elolvasta amit leírtak az óvónők, és közölte velem, hogy sajnálja, hogy a Vadasban félrediagnosztizálták, de bizony a gyerek autista. A gyerekkel kb. 10 percet ha beszélt. Mondtam neki, hogy minden tisztelet mellett, de egy hetes bentalvós vizsgálaton voltunk, ahol a véleményem szerint ennél alaposabban mondták ki a diagnózist, szóval nem. Erre azt mondta a pasi, hogy legyen ahogy akarom, akkor adhds, és beszédértési zavar.

1 év múlva a felülvizsgálaton azt mondta, igazam volt, kinőtte az autista tüneteket. Szóval én nem éreztem valami nagyon profinak a diagnózist.

Utána megint nézték a gyógypedagógiát, már az iskolában szükséges életkorának megfelelő feladatokat, olvasás, matek.

IQ-tesztet nem ismételték, leírták ugyanazt, mint 5 évesen, a gyerek azóta sem tud sem rajzolni, sem a a szókincse sem javult semmit.

Pedig a felülvizsgálaton azt mondták nagyon szépen fejlődik, a bizonyítványa is jeles.

Viszont minden évben marad a papír, csak hozzáteszik az éppen aktuális vizsgálat eredményét, a régi pocsék teljesítmény az sajnos benne marad.

Azt jó ha tudod, hogy semmi olyat nem írhatnak le, amivel nem értesz egyet. A végén alá kell írnod, hogy egyetértesz, ha nem tetszik valami, akkor ne írd alá. Igaz, részletes papírt majd csak később kaptok, de azt még mindig meg lehet fellebbezni 2 héten belül.

Sajnálom.

Az a jó, hogy viszonylag korán észrevették, és időben kaphat fejlesztéseket. Próbálj meg keresni hasonló problémájú gyerekeket nevelő családokat, esetleg a neten csoportokat, egymás tapasztalataiból sokat segíthetitek a másikat.

Fel a fejjel, kitartást nektek!

A gyerkőcnek pedig ezzel együtt is boldog gyerekkort!

(1-es).

Az SNI tényleg rossz. A nagyfiunk az. Már befejezte a sulit, szakmát szerzett (informatikus) érettségivel, és elvégezte a technikusi ötödévest képzést. Még felmentésekkel is nehéz volt. És itt nem ért véget a dolog, felnőtt életét is végigkíséri a diszlexia, diszgráfia. Nehezen ír és olvas.

Ami a te kisfiad problémáját illeti, nem tudom, ez mennyire hat majd ki a felnőtt életére, de érződik, mennyire szereted, és az jó, hogy nem kezeled másként. Ha így nő fel, nem lesz semmi gond sem most, sem később.

(1-es)