Van itt olyan, akinek sikerült levenni a gyerekéről az autizmus diagnózist?

[link]

Miért kapta ezt egy gyerek ha autista akkor X hónap múlva is autista lesz.

Utolsó, lehet téves is a diagnózis. (Nyilván ritka, de van ilyen.)

A menete nagyjából úgy néz ki, hogy elmentek egy autista specifikus gyermekpszichiáterhez, aki megvizsgálja, és leírja, hogy véleménye szerint nem autista. Ezzel a papírral jelentkeztek felülvizsgálatra a Szakértői Bizottsághoz, és ők leveszik a kódot. Már ha nekik nincs saját pszichiáterük, mert ha van, akkor nem biztos, hogy egyet fog érteni. Egyébként ha elmondod nekik, hogy miért szeretnéd, nem fognak kötözködni, mert nem érdekük, hogy alátegyenek a gyereknek, segíteni szeretnének.

Nyílván van még más ilyen korlátolt szülő is. Elhiszem, hogy a szakember is tévedhet, de az esetek többségében nem. Levetetni a diagnózist … az eszem megáll. Én autista vagyok, akárcsak rengeteg ismerősöm. Nincs olyan, hogy valaki kinövi az autizmust. Aki annak születik, az is marad. Amit ti kinövésnek érzékeltek, az a maszkolás. Mivel nem vagyunk értelmileg fogyatékosok, észrevesszük mivel vagyunk másabbak, mint a többiek és ezeket a hiányosságokat megpróbáljuk kompenzálni. Nem ösztönösen mennek ezek nekünk, hanem komoly agymunkával. Attól hogy úgymond normálisnak látszunk, belül nagyon is szorongunk, kimerülünk, mert megterhelő szerepet játszani annak érdekében, hogy jobban elfogadjanak minket. Tudatosan elnyomjuk az autisztikus tulajdonságainkat. Ám ezt nem lehet örökké játszani. Legkésőbb huszonéves korunkra kikészülünk. Én is most vagyok túl egy fél éves pszichiátriai kezelésen. Sokan öngyilkosságon gondolkodnak. Mert az idióta szüleik nem hajlandók elfogadni őket olyannak, amilyenek. Talán szégyenből vagy nem tudom. Előbb-utóbb összeomlunk mind, ha le van vetetve a diagnózis, ha nincs. Mivel a probléma szőnyeg alá van söpörve, nincs komolyan véve, folyamatosan meg kell tagadnunk önmagunkat. Az én szüleim sem hajlandóak elfogadni, hogy autista vagyok. Felnőtt koromban derült ki egyébként. Elmondani nem tudom mennyire fáj ez nekem és mennyire csökkenti az életkedvem, önbizalmam. Sokan azt sem tudják mi az autizmus és mit jelent annak lenni, de ennek ellenére meghazudtol vagy szégyell, ha az vagy. Ahelyett hogy megbeszélnénk mivel tudna érdemben segíteni. Nyugodtan szégyelld te is és tagadd meg az autista gyerekedet, de ne csodálkozz majd 10-20 év múlva, ha felvágja az ereit vagy teljesen kifordul önmagából. Gratulálok minden ilyen értelmes szülőnek és szakembernek